Mit is jelenthet az ország „fidesztelenítése”?
A jogállamiságért naponta többször is síkra szálló Momentum első számú vezetője részleteket egyelőre nem akart elárulni – ezeket az előválasztásra ígéri. Hogy tehát mit is jelent pontosan a hazai gazdasági és közélet „fidesztelenítése”, azt egy ideig még homály fedi – jóllehet mégiscsak jó lenne tudni, mit értenek alatta. Mindenesetre – ha csak kisebb méretekben is – az önkormányzati választások nyomán ellenzékivé vált helyhatóságokra figyelve láthatunk bizonyos példákat az elmúlt egy évből…
Számukra bűnös mindenki, aki együttműködött a demokratikusan megválasztott kormánnyal, ne adj’ Isten tisztséget is vállalt abban. Bizonyára a belebegtetett előválasztásokra részletesen kidolgozzák majd a listázás módszertanát, ha máshogy nem megy, hát példát vesznek a magyar történelem sötét korszakaiból. Ha pedig az ifjú titánoknak egyedül nem megy, örömmel segítségükre lesz az efféle módszereket kiválóan ismerő szövetséges, a progresszív szemkilövetők csapata.
Fekete-Győr legújabb megnyilvánulásában az eddigieknél azonban tovább ment azzal a kijelentésével, miszerint „köztársasági elnököt is nyilvánvalóan cserélni kell”. Nyilvánvalóan.
Valószínűleg Fekete-Győr számára újszerű, hogy a közjogi berendezkedést nem a napi percepciók határozzák meg, hanem az alaptörvény.
Tudjuk, azt megkérdőjelezik, de akkor vajon mit tekintenek a jogfolytonosság alapjának? Persze felülírható minden törvény, jogállami keretek között, az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával, de arra is akad példa a magyar történelemben, hogy egy kisebbség nem tudja törvényes módon megszerezni a hatalmat, és dekrétumokkal kénytelen kormányozni. Igaz, csak 133 napig.
Elviccelhetnénk a dolgot a konzumidióta gondolkodás emlékezetes parlamenti megnyilvánulásának felidézésével is, amikor is Magyarország akkori miniszterelnöke száján kicsúszott az a gendersemlegesnek egyáltalán nem nevezhető elhíresült kijelentés, miszerint akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbra cserélheti. Igaz, nem tette hozzá, hogy nyilvánvalóan. De Fekete-Győr és az ő momentumosai nem állnak meg szellemi mentoruk javaslatánál, ők egyenesen köztársasági elnököt is cserélnének hatalomra kerülésük esetén.
Fekete-Győr figyelmét bizonyára elkerülhette, hogy az állami vezetők kinevezése és eltávolítása, a „telenítés” jogszabályi keretek között történik, persze csak ha jogállami keretek között gondolkozunk. Bár a hazugságon kapott Donáth Anna EP-képviselőtől tudjuk: úri huncutság a jogászkodás, mégis vegyük csak sorra, milyen esetben szűnhet meg a köztársasági elnök megbízatása!
Megszűnik megbízatási idejének lejártával, ugye ez az, amelyet a hőn áhított hatalomra jutással nem szeretnének kivárni. Megszűnik halálával – nagyon reméljük, hogy eddig nem kívánnak elmenni. Megszűnik abban az esetben is, ha az államfő kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására – erre sor kerülhet, ha, mondjuk, túszul ejtik. Megszűnik továbbá az államfői megbízatás az összeférhetetlenség kimondásával, lemondásával, valamint a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással. Utóbbit a parlament kezdeményezheti szintén kétharmados többséggel, az eljárás megindításához pedig az Alkotmánybíróság kétharmados többségű döntése szükséges. Már ha nem kívánják az alkotmányosság legfőbb őrének tekinthető testületet is lecserélni.
Nyilvánvalóan.
Kópicz Móricz
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:
Kiemelt képünk forrása a Facebook, Fekete-Győr András hivatalos oldala.
