Amerika választ

Az országról

A világ harmadik legnagyobb országa Észak-Amerikában található, területe 9 833 517 négyzetkilométer. A 328 milliós lakosság 76,3 százaléka fehér, 13,4 százaléka afroamerikai, 5,9 százaléka ázsiai, indián 1,3 százalék, egyéb nemzetiségű 3,1 százalék. (A spanyol ajkú lakosság aránya 18,5 százalék körüli, őket azonban a népesség-nyilvántartási hivatal a latin-amerikai vegyes faji háttér miatt nem sorolja be e kategóriákba.) A lakosság 43 százaléka protestáns, 20 százaléka katolikus vallású. A főváros, Washington egyik tagállamhoz sem tartozó szövetségi területet képez, a hivatalos nyelv az angol, a hivatalos pénznem az amerikai dollár.

Gazdaság

Az Egyesült Államok gazdaságilag a világ legerősebb országa, hatalmas nyersanyagforrásokkal rendelkezik, az amerikai cégek a technológiai fejlődés élvonalát képviselik. A rendkívül erős gazdaságnak is gondot okoz azonban az államadósság, a kereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya, a jövedelmi egyenlőtlenségek, az elöregedő lakosság orvosi költségeinek emelkedése, a szükséges infrastrukturális beruházások elmaradása. Az ország azonban a világ vezető hatalmának számít a katonai kiadások terén és a kutatás-fejlesztésben. 2008-ban az Egyesült Államokban kezdődött a világ pénzügyi rendszerének összeomlásával fenyegető világméretű gazdasági-pénzügyi válság. A pénzügyi szektor ezt követő stabilizálása a költségvetési deficit megugrásához vezetett, a jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazításba kezdett. A pénzbőséget biztosító eszközvásárlási program csak 2014-ben ért véget, a Fed 2015 végén kamatemelési ciklust indított el. 2017 végén a törvényhozás megszavazta Donald Trump elnök széles körű adóreform-tervezetét, amelynek célja az adórendszer egyszerűsítése, az államadósság csökkentése, a gazdasági növekedés beindítása és a munkahelyteremtés. 2019-ben a gazdasági teljesítmény 2,3 százalékkal nőtt, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 65 118 dollár, az infláció 1,8, a munkanélküliség 3,9 százalékos volt. Ugyanakkor az év eleje óta tartó koronavírus-járvány hatására az ország gazdasági teljesítménye jelentősen visszaesett, azonban nem valószínű, hogy járvány sokkja érdemi szerkezeti károkat okozna.

Történelem

Az első európai telepesek a 16. század elején érkeztek Észak-Amerikába. A keleti parton létrejött 13 angol gyarmat 1775 és 1783 között vívott függetlenségi háborújának eredményeként elszakadt Nagy-Britanniától, a Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. július 4-én hirdették ki. A 19. és a 20. század folyamán az alapító 13 államhoz további 37 csatlakozott, és több tengerentúli terület is tartozik az Egyesült Államokhoz. Az amerikai történelem két leginkább drámai fejezeteként az 1861 és 1865 között dúló polgárháborút, valamint az 1930-as évek gazdasági válságát tartják számon. Az Egyesült Államok mindkét világháborúból győztesként került ki, a Szovjetunió bukásával pedig a hidegháborút is győztesként hagyhatta maga mögött.

Államszervezet

Az Egyesült Államok az 1787-ben elfogadott és 1789-ben életbe lépett, azóta többször módosított alkotmány értelmében elnöki köztársaság, amely 50 szövetségi államból és a külön közigazgatási egységet alkotó fővárosból, Washingtonból áll. A négy évre választott, egyszer újraválasztható elnök vezeti az általa kinevezett és a szenátus által jóváhagyott kormányt. A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás kongresszus. Az alsóház, a képviselőház 435 tagját két évre közvetlenül választják, a felsőház, a szenátus 100 tagjának (az 50 állam 2-2 képviselőjének) megbízatása hat évre szól, kétévente a tagok egyharmadának megbízatását újítják meg. A politikai fékek és egyensúlyok rendszerében nagy szerepe van a legfelsőbb bíróságnak, illetve a sajtó- és véleményszabadságnak.

2016. november 8-án Donald Trump, a Republikánus Párt jelöltje nyerte az elnökválasztást. Jóllehet országosan a demokrata párti jelölt, Hillary Clinton 200 ezerrel több voksra tett szert, (Trump a leadott szavazatok 47,5, Clinton 47,7 százalékát szerezte meg) Trump ennek ellenére begyűjtötte az elnökké választásához szükséges elektori többséget. 2017. január 6-án, a kongresszus két házának együttes ülésén hirdették ki az elektori szavazások összesített eredményét, amely szerint Donald Trump 304, míg riválisa, Hillary Clinton 227 elektori voksot kapott. Az elnökké választáshoz 270 szavazatra volt szükség.

Legutóbb 2018. november 6-án tartottak úgynevezett félidős (a négyéves elnöki ciklus közepén) kongresszusi választásokat, amelyen a szövetségi képviselőház egészét és a szenátus egyharmadát újították meg. A Demokrata Párt a képviselőházban megszerezte a többséget a kormányzó Republikánus Párttól, amely viszont növelte többségét a szenátusban, az eredményt mindkét oldal sikerként értékelte.

A november 3-i elnökválasztáson Donald Trump elnök a republikánus párt színeiben újraválasztásáért indul, kihívója Joe Biden, Delaware állam szenátora, Barack Obama korábbi alelnöke lesz.

Elnökválasztási áttekintés

Az Egyesült Államok legelső elnökválasztását 1789-ben, a másodikat három év múlva, 1792-ben tartották. 1789-ben az elektori kollégium George Washingtont választotta meg elnöknek, akit 1792-ben (eddig egyedülálló módon) az elektorok százszázalékos támogatásával erősítettek meg hivatalában. Az elnökválasztást azóta négyévenként tartják, az idén 59. alkalommal döntenek a Fehér Ház lakójáról, akit 1937-ig március 4-én, azóta január 20-án iktatnak be hivatalába. A parádé csak egyszer maradt el, Ronald Reagan 1985-ös beiktatásakor, a mostoha időjárási viszonyok miatt.

A legszorosabb választási eredmény 1800-ban alakult ki, amikor Thomas Jefferson és Aaron Burr is 73 elektori szavazatot kapott, és a képviselőház döntött Jefferson javára. Ötször fordult elő, hogy az országosan kevesebb szavazatot kapott jelölt jutott többséghez az elnököt megválasztó elektori testületben: 1824-ben John Quincy Adams, 1876-ban Rutherford B. Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, 2000-ben George W. Bush, 2016-ban Donald Trump került így az elnöki székbe. A legnagyobb arányú győzelmet Franklin D. Roosevelt aratta, aki 1936-ban 523 elektori szavazatot gyűjtött be, ellenfele, Alf Landon nyolc megszerzett voksa ellenében.

Az Egyesült Államoknak eddig 44 elnöke volt. A 2016-ban megválasztott Donald Trump sorrendben mégis a 45., mert Grover Clevelandet – aki 1885-1889 és 1893-1897 között, egy ciklus kihagyásával töltött ki két elnöki periódust – a történetírásban kétszer, külön sorszám alatt, mint a 22. és 24. amerikai elnököt tartják számon.

Az első afroamerikai elnök, Barack Obama 2009-es hivatalba lépéséig valamennyi amerikai elnök fehér bőrű volt. Közülük 19 republikánus, 15 demokrata, 4-4 demokrata-republikánus és whig, kettő pedig föderalista-párti.

A legidősebb korban Donald Trump került az elnöki székbe, ő 70 évig és 220 napig várt a sikerre, a legfiatalabb megválasztott elnök, John F. Kennedy csupán 43 évig és 236 napig. Nála is fiatalabb volt hivatalba lépésekor Theodore Roosevelt, aki William McKinley meggyilkolása után, alelnökként került a Fehér Házba 42 éves és 322 napos korában.

Kétszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams példáját George H. W. Bush és George W. Bush követte. William Henry Harrison unokája, Benjamin Harrison szintén elnök lett, ez a nagyapa-unoka párosítás még követőkre vár. A 14 alelnökből lett elnök közül öt megválasztás, nyolc a hivatalban levő államfő halála, egy pedig az elnök lemondása miatt került a Fehér Házba. Richard Nixon volt az egyedüli amerikai elnök, aki lemondásra kényszerült (1974), a helyére lépő Gerald Ford pedig az egyedüli, aki az elnöki és az alelnöki széket is elődje lemondása miatt nyerte el. Egyszer történt meg az is, hogy az alelnök legyőzte a hivatalban lévő elnököt (1800-ban Thomas Jefferson John Adamst).

A már elhunyt 39 elnök közül 35 halt meg természetes halállal. Nyolcan haltak meg hivatali idejük alatt, közülük négyet – Abraham Lincoln, James Garfield, William McKinley és John F. Kennedy – meggyilkoltak. A leghosszabb ideig, 12 évig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig William Henry Harrison volt hivatalban 1841-ben, aki egy hónappal beiktatását követően hunyt el tüdőgyulladásban. Minden idők legmagasabb kort megért amerikai elnöke, Jimmy Carter október 1-jén volt 96 éves, legfiatalabban – 46 évesen és 177 naposan – John F. Kennedy halt meg. Három elnök az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, július 4-én, közülük kettő (John Adams és Thomas Jefferson) 1826-ban ugyanazon a napon halt meg.

George H. W. Bush 2018. november 30-án bekövetkezett halála óta négy exelnök él – Jimmy Carter 96, Bill Clinton és George W. Bush 74, Barack Obama 59 éves, míg a hivatalban lévő Donald Trump 74 éves. Közülük ketten, Carter és Obama Nobel-békedíjasok, Cartert 2002-ben, jóval hivatali ideje letelte után, Obamát 2009-ben, beiktatása évében tüntették ki.

Az elnökválasztást hagyományosan megelőzi az elnökjelöltek televíziós vitája, amelyet először 1960. szeptember 26-án, a republikánus Richard Nixon és a demokrata John F. Kennedy részvételével rendeztek meg. Az ezt követő három voksolás előtt a tévévita elmaradt, 1976 óta azonban a választási menetrend szerves része, a jelöltek általában több alkalommal, átlagosan 60 millió néző előtt mérkőznek meg egymással. A legkevesebben, 36,3 millióan a Bill Clinton és Bob Dole közötti 1996-os vitára voltak kíváncsiak. Minden idők legnézettebb tévévitáját 2016-ban rendezték meg, a Hillary Clinton és Donald Trump közötti első elnökjelölti összecsapást 84 millióan követték nyomon, és ezzel maga mögé utasította az 1980-as Jimmy Carter-Ronald Reagan-szópárbaj 80,6 milliós nézőcsúcsát.

Az elnöki székért újrainduló Donald Trump már 2016-os megválasztásakor történelmet írt: az 1953-ban megválasztott Dwight D. Eisenhower óta az első volt, aki kormányzói és kongresszusi tapasztalat nélkül került az államfői székbe, ő lett a Fehér Ház első kaszinó- és hotellánc-tulajdonos lakója, és a legidősebb amerikai elnökként lépett hivatalba. Újraválasztásával minden idők legidősebb amerikai elnöke lehet, mandátuma lejártakor betölti a 78 éves kort. Ha ellenfele, a demokrata Joe Biden nyer, ő lesz a legidősebb korban megválasztott amerikai elnök, és Bill Clinton George W. Bush feletti 1992-es győzelme után az első jelölt, aki legyőzi a hivatalban lévő elnököt. Donald Trump (74) és Joe Biden (77) minden idők legidősebb elnökjelölt párosaként küzdenek a győzelemért.

(MTI)

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com