A feltételes szabadságra bocsátás szigorításának célja a társadalom védelme
Varga Judit a szigorítás országgyűlési elfogadása után azt írta, az általa kezdeményezett tavalyi vizsgálat eredményeként megszületett törvénymódosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségét.
Jelezte, az Országgyűlés döntött az élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásáról. A szélesebb bűncselekményi körben csak kivételesen lesz biztosítható, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés alapján engedélyezhesse.
A súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén – tette hozzá -, ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről rendelkezett, ahhoz kötelezően kapcsolódik a pártfogó felügyelet elrendelése, valamint kötelező az áldozatok védelmét szolgáló magatartási szabály (távoltartás) megállapítása. A hozzátartozók sérelmére elkövetett kevésbé súlyos, de személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén, ha a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felfüggesztette, ugyancsak kapcsolódik a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése, valamint az áldozatok védelmét szolgáló magatartási szabály megállapítása, amely csak indokolt esetben mellőzhető.
Az egészségügyről szóló törvényben meghatározott kötelező pszichiátriai gyógykezelés kezdeményezésének a korábbinál szélesebb körben történő előírását is megszavazták – sorolta Varga Judit.
MTI
(Kiemelt képünkön: Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Igazságügyi Minisztérium közös, Nemzetek Európája elnevezésű karrierprogramjának nyitóünnepségén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében 2020. szeptember 3-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
