Arad a magyarság töretlen élni akarásának jelképe is

Az idei gyásznapon a koronavírus-járvány miatt csak korlátozott számban vehettek részt a megemlékezők, akik egymástól távol, maszkot viselve hallgathatták a beszédeket, helyezhették el koszorúikat, gyertyáikat.

A magyar szabadságharc 171 éve kivégzett 13 vértanújának tiszteletére emelt Szabadság-szobor mellett elmondott beszédében Potápi Árpád János hangsúlyozta, Arad nemcsak az itt élőké, hanem minden magyaré is. – Azt a szakadékot jelképezi, amelyet azért ástak, hogy belezuhanjon a magyar nemzet – mondta.

– Mégis itt vagyunk. Arad a magyarság töretlen élni akarásának jelképe is

– állapította meg. Úgy véli, sem 1849-ben, sem Magyarország száz évvel ezelőtti feldarabolása után senki sem adott volna sokat azért, hogy a nemzet valaha fel tud állni az őt ért csapásból. A nemzet ennek ellenére túlélte a vesztes huszadik századot is. – Ma minden esélyünk megvan arra, hogy a huszonegyediket megnyerjük – jelentette ki a politikus. Megemlítette: az elmúlt 10 évben óvodák, iskolák, templomok, közösségi terek újultak meg és épültek.

Egységes Kárpát-medencei teret sikerült létrehozni a kultúrában, az oktatásban és a gazdaságban is.

– Közösen értük el azt, hogy magyarnak lenni a Kárpát-medencében ma már talán nem hátrány, hanem egyre inkább előny – fogalmazott az államtitkár. Azt is megemlítette, hogy a Kárpát-medencét az itt élő népek összefogásával, az egymás iránti tiszteletre és megbecsülésre alapozva kell felemelni. – Történelmünk ma arra tanít bennünket, akárhány Arad jöhet ránk, ha nem adjuk fel a reményt, ha közös erővel tudunk küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörhet bennünket – fogalmazott aradi megemlékező beszédében az államtitkár.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságért minden nemzedéknek újra és újra meg kell harcolnia. – Egy világjárvány, bár megváltoztatja életvitelünket, szokásunkat, nem fogadhatjuk el, hogy a szabadságunkat felszámolja – fogalmazott a politikus. Kijelentette:

a magyarságon múlik, hogy a decemberi parlamenti választások után lesz-e erős magyar képviselet, és az képes lesz-e hozzájárulni egy olyan stabilitáshoz, amely véget vet az elmúlt nyolc esztendő romániai bizonytalanságának.

– Hiszek abban, hogy a mi szabadságunk, a mi erőnk mindig stabilizáló hatású a román társadalomban – tette hozzá. Kijelentette: a tény, hogy Marosvásárhely húsz év után megint magyar polgármestert választott, azt üzeni, hogy van ok reménykedni. – Ma, amikor a jövő felé tekintünk, de a szabadsághősökre emlékezünk, akkor jó okunk van azt hinni, hogy képesek vagyunk nemcsak talpra állni, nemcsak építkezni, hanem jó példát mutatni a többségnek és meggyőzni őket arról is, hogy a magyarokkal együtt, a biztonságban élő magyarokkal együtt, az erős magyar közösséggel együtt ez az ország is több és gazdagabb lesz! – mondta Kelemen Hunor.

Az aradi megemlékezés kedden délután a vesztőhelyen álló obeliszk mellett kezdődött, majd a belvárosi minorita templomban folytatódott, ahol Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök mutatott be megemlékező misét. – Szép és dicsőséges dolog a hazáért meghalni, de még szebb a hazáért élni. Ez a mi feladatunk. (…) Fogjunk össze nemzetünkért, a megmaradásunkért. Ezt várja tőlünk Isten – fogalmazott prédikációjában a püspök. A Szabadság-szobrot Arad és Arad megye elöljárói is megkoszorúzták.

MTI

(Kiemelt képünkön: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszél a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 14-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)