Jogállam, jogállam über alles
Hír nr. 1: Hengameh Yaghoobifarah 29 éves nembináris német kommunista újságíró (szakdolgozatának témája: „A pink szín a feminista diskurzusban”) tollából „Minden zsaru alkalmatlan” címmel még nyáron kedélyes cikk jelent meg egy baloldali német napilapban, melyben a szerző a rendőrség felszámolásának lehetőségét pedzegetve alázta és nácizta, majd – mintegy csúcspontként – hulladéknak minősítette az összes létező rendőrt. A cikk nyomán 145 feljelentés érkezett a berlini ügyészséghez becsületsértés és izgatás gyanújával, többek között olyan rendőrök részéről, akiket immár heti szinten dobálnak meg kővel és rúgnak fejbe „bulizó fiatalok” a legkülönbözőbb városokban, a hatóság képébe röhögve.
A berlini ügyészség most döntött: nem jár el a cikk miatt, az ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik, hisz a szövegkörnyezet alapján egy aktuális kérdéskört taglal provokatívan, nem pedig lárpúrlár izgat hivatalos személyekkel szemben.
Hír nr. 2: Park Young-Ai koreai származású 71 éves berlini evangélikus asszony „Ikhthüsz” nevű saját kisvendéglőjének falát telis-teleírta bibliai idézetekkel abban a reményben, hogy ezzel segíteni tudja Istenkereső vendégeit; a komplett szenvedéstörténet mellett kellően jó szemmel olyan mondatokat lehet kibogarászni a többméteres vásznakon, mint „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket”, „Én vagyok az út, az igazság és az élet”, és hát történetesen az egyik plakáton ott áll az a rész is a Leviták könyvéből, hogy „Ne hálj férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog”. A kitűnő konyhájáról ismert vendéglő közel 20 éve működik egy LMBT-bárokkal teli környéken, többek között homoszexuális törzsvendégekkel, akiket mindenféle szemöldök-összeráncolás nélkül szolgálnak ki ugyanazon ízletes pibimbappal.
A berlini ügyészség azonban most LMBT-aktivisták bejelentése nyomán házkutatást tartott Park néninél, hogy „bizonyítékként és az elkövetés eszközeként” (sic!) lefoglalja a bibliai idézetet, és be is idézte az asszonyt „közösség elleni izgatás” gyanújával. Az ügyészség magasról tett a szövegkörnyezetre; nem mérlegelte enyhítő körülményként, hogy mégiscsak egy Ikhthüsz nevű helyről van szó, ahol azért nem teljesen tájidegen egy-egy ószövetségi mondat, különösen, ha körbe van pakolva az isteni irgalmat hirdető újszövetségi társaival. Nem: az ügyészség szerint Park néni azzal, hogy a saját kezével rámásolta egy lepedőre a „gyalázatos” szót egy szexuális aktussal kapcsolatban, tanúbizonyságot tett „homofób és embergyűlölő” voltáról.
Nyomatékosítanám: ez nem egy kitalált disztópia (kicsit túltolt multikulti nevekkel) annak illusztrálására, hogy hová lehetne még fokozni az elmebajt – 2020 szeptemberében Európa vezető országában ez sajnos maga a valóság.
Hogy kívül-belül, alul-felül kettős mércével állunk szemben, az annyira ordít, hogy említésre se méltó, az azonban kétségkívül ámulatba ejtő, milyen természetességgel veszi védelmébe ez a bezzegjogállam a saját sírjának ásóit, és milyen lelkes önsorsrontással üldözi azt, ami építő jellegű. Mert lehet ugyan hőbörögni, hogy micsoda fundamentalista az, aki a Leviták könyvéből mer idézni (skandalum!), de azért itt mégiscsak egy olyan asszonyt látunk, aki bevándorlóként megtanulta a nyelvet, kezdettől fogva megállja a helyét, adót fizet, gasztronómiai értéket teremt, és – miután ő maga fiatalon egy öngyilkossági kísérlet után tért meg – minden erejével azon van, hogy gondoskodó nagymamaként másoknak is hirdesse az örömhírt, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Ha én lennék német hatóság, mást se csinálnék, mint ilyen migránsokat kívánnék magamnak.
De persze simán lehet ez is az irány: nembináris kommunisták gáncsolják a hivatalos rendvédelmi erőket, szalafista hitszónokok pedig nevelik a népet, és ebbe az idilli világba nem ugatnak bele ódivatú keresztény nénikék. Csak aztán ne legyen sírás-rívás az LMBT-mozgalmárok részéről, ha egy szép napon egy ártalmatlan vendéglői Szentírás-idézet helyett az iszlám erkölcsrendőrsége jön szembe az utcán.
Francesca Rivafinoli
Kiemelt képünk forrása: philosophia-perennis.com
A szerző korábbi írásai itt olvashatók.
