Aki kampányidőszakban is csizmát húz és táncra perdül…
– Alpolgármesterként hogyan tudja segíteni Monospetri és Vedresábrány működését, fejlődését?
– 2016-tól vagyok Vedresábrány község alpolgármestere, de több mint 10 éve dolgozom a közigazgatásban. Az alpolgármesteri megválasztásom előtt a polgármesteri hivatal szociális osztályán dolgoztam, de itt nem csak szociális ügyekkel foglalkoztam. Mivel a településen 2000 óta nem volt alpolgármester, már az ügyintézői munkám mellett is segítettem Barcui Barna polgármestert, aki 2000 óta a település vezetője. 2009 óta vállalok szerepet a közéletben, hisz azóta mindennap az emberekért, a közösségért dolgozom. Számos programot szerveztem, és önkéntes munkával, azaz a
mindennapi tennivalóim mellett több mint 12 000 embernek segítettem a honosítási eljárásban. A teljes honosítási dossziét állítottam össze azoknak, akik a visszahonosításukat kérték. A közigazgatás és az emberek mindig is közel álltak hozzám.
A négy évvel ezelőtt elkezdett alpolgármesteri tisztség betöltése mégis kihívás volt számomra. Tudtam, hogy nehéz lesz mindenkinek megfelelni, mert most már politikusként kezelnek, nem pedig közalkalmazottként, mégis elfogadtam a polgármester felkérését.
Tudtam ugyanis, hogy együtt tovább tudjuk fejleszteni településeinket, hisz a fejlődés szemmel látható.
A helyi képviselőtestület egyhangúlag megszavazta a jelölésemet, hisz a munkám mellett rengeteg közéleti tevékenységgel is foglalkoztam. A polgármester válláról elsősorban a pályázati, kulturális, egyházi és ifjúsági feladatokat tudtam levenni. A pályázatok alapján végzett munkálatokat ellenőriztem, és tartottam a kapcsolatot a kivitelezőkkel. Alpolgármesterként tagja lettem a Földelbíráló Bizottságnak is, amely rengeteg időt és odafigyelést igényel, de mindemellett a közmunkaprogram megszervezése és irányítása is hozzám tartozik.
– Milyen kiemelkedő intézkedéseket hajtottak végre ezen a két településen az előző választások óta?
– Az elmúlt években sikerült a hozzánk tartozó négy település, Monospetri, Apátkeresztúr, Vedresébrány és Érfancsika minden útját modernizálni, aszfaltozni. Több kilométer járdát építettünk különböző területeken, ahol erre szükség volt. Az Uniós pénzalapokat kihasználva sikerült számos pályázatot megnyerni. Többek között
épült egy Idősek Otthona 48 férőhellyel, egy többemeletes általános iskola és egy Uniós szabványoknak is megfelelő Kulturális Központ, ami meghatározó szerepet játszik a közösség kulturális életében.
Partnere voltam és vagyok a polgármesternek minden olyan pályázatban, amit fontosnak tart a község fejlődésében. Próbáljuk a lakosok problémáit orvosolni, amennyire a törvények ezt megengedik.
– Mivel próbálják helyben tartani a fiatalokat?
– Monospetri abban a szerencsés helyzetben van, hogy lakosságának száma nem csökken, sőt fiatalok telepednek le a községben, és a gyermekek száma is növekszik. Az önkormányzat különböző módon ösztönözi a fiatalok helyben maradását. Sokan városról költöznek hozzánk, hisz azt állítják, megéri a csendesebb községekbe költözni, annak ellenére is, hogy számos hátránnyal szembesülnek. Persze, érdemes előzetesen felmérni az adottságokat, lehetőségeket. Úgy vélik azonban, a csendes vidéki környezet, nyugalom és biztonság bőven megéri a kisebb kényelmetlenségeket.
– Mit vár az idei helyhatósági választásoktól, milyen eredményre számít?
– Sikert és győzelmet várok a választástól, nemcsak magamnak, hanem a többi képviselőjelöltnek és a polgármesternek is. Célom, hogy a község békés és nyugodt település legyen, és a fejlődés útján maradjon. Természetesen azon leszek továbbra is, hogy minél hasznosabb tagja legyek a képvislőtestületnek és ezáltal a lakosoknak is.
– Amellett, hogy Monospetri és Vedresábrány alpolgármestere, a Bábota Néptánccsoport vezetője is. Mit tehetnek a közösségek, azon belül is a magyarságunk szerves részét képező „folkközösségek” az erdélyi magyarság megmaradásáért?
– A néptánc a közösségi együttlét, a szórakozás lehetőségét, a mozgáskultúrát, az egymásra figyelést, segítőkészséget és toleranciát, valamint az alapvető társas kapcsolatainak, erkölcsi normáinak és tulajdonságának kialakulását segíti elő. Ezért
fontosnak tartom, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítsük már a gyermekekben, fiatalokban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, énekeit, jellegzetességeit, stílusát.
Ahogy Kodály Zoltán mondta: „Népet csak egészében lehet megismerni, a nép dalát is csak az érti meg igazán, aki ismeri szokásait, ruházatát, ételét…”.
Véleményem szerint a néptáncot élővé kell tenni a gyermekek és rajtuk keresztül a szüleik számára, hogy elérjük: a néptánc a gyermekek életformájának részévé váljon. Természetesen ez most nehezebb, mert régen, amikor még organikus élete volt a népi szokásoknak, megvolt és élt a jeles napok sorozata. Akkor mindenki tudta, hogy milyen például a farsangi bál, a betlehemezés, de ma ez teljesen másként működik. Néptáncvezetőként azt vallom, hogy
a hagyományaink ápolásával maradunk meg.
Mivel szórványban vagyunk, fontos a kultúra szerepe, és ez által a magyarság megtartásának egyik nagyon fontos eszköze a néptánc. Hisz egy nemzet csak akkor képes megmaradni és fejlődni, ha megbecsüli és ápolja saját örökségét.
(Kiemelt képeink forrása: Kozák Róbert és a Bábota Néptáncegyüttes Facebook-oldala)
