Megduplázódott az egyházi iskolák száma Magyarországon
Semjén Zsolt kiemelte: Pannonhalma mindig is reményt jelentett a kereszténység és a magyarság szempontjából, különösen a mi korunkban, mert hasonlóság van Szent Benedek kora és a mi korunk között.
Szent Benedek kora a hanyatló Róma időszaka, amikor a hanyatló katonai erényeket már felváltotta a „gladiátorcelebek” kultusza, amikor a klasszikus római jogi és kulturális értékeket felváltották a mindenhonnan beáramló devianciák, amikor a család helyett a „legelképesztőbb aberrációk” lettek úrrá. Szent Benedek ekkor a természetellenességgel szemben a természetfölöttit állította – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Hozzátette, épp azért tudta Szent Benedek a természetest képviselni, mert a természetfelettit mutatta fel, hiszen a természetfeletti a természetesre épül. Ezért az antik világ értékeit pont a bencések mentették át – mutatott rá.
Pannonhalma az örök értékeket képviseli, egyfelől az örök keresztény természetfeletti értékeket és a klasszikus világ klasszikus bevált értékeit – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében.
Részletezte, hogy különösen igaz ez az emberkép tekintetében, mert a keresztény emberkép alapján áll a bencés iskola, amely azért fontos, mert mindennek a kiindulópontja az emberkép. „Ha ez torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom is egyoldalú, torz és embertelen legyen” – mondta.
Kitért arra is, hogy a keresztény emberkép a test-lélek-szellem összetettségén áll, amely különösen igaz Pannonhalmán, ezért ott a teljes ember bontakozhat ki. Ez fontos ma, amikor sokan tagadják azt, hogy az iskolának volna nevelési feladata – jegyezte meg.
A keresztény emberképhez a nemzet is hozzátartozik – folytatta. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, ezért valamilyen módon az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál. A bencések mindig is tudták, hogy ők nem csak bencések, hanem magyar bencések – emelte ki, hozzátéve, hogy a pannonhalmi intézményben tanulók vállán jelentős részben épp ezért nyugszik a keresztény Magyarország képviselete.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a 7. és 9. évfolyamos diákok előtt tartott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus tavasszal megtorpanásra késztette a gazdaságot világszerte, hónapok óta félelemben tartja emberek milliárdjait. A megtorpanás azonban ráirányította a figyelmet sok értékre és lehetőségre, amelyeket korábban vagy magától értetődőnek tartottunk, vagy nem is figyeltünk rá.
Megtanultunk figyelni és vigyázni egymásra – mondta, majd arra intett, hogy ne lazuljunk ezután sem, hanem tartsuk be a járványügyi szabályokat, amelyekkel fékezni lehet a vírus terjedését.
A főapát a tanévnyitó előtt újságíróknak elmondta, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban mintegy 430 diák tanul. A határon túli tanulóknak korábban kellett érkezniük, ők még karanténban vannak és a második tesztjükre várnak. Hozzátette, hogy több szabályt is szigorítottak, így például kevesebben tartózkodhatnak egyszerre egy helyiségben, emellett a beköltözéskor most nem az egész család kísérhette el a tanulót, hanem csak egy rokona.
(MTI)
Kiemelt képünkön Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. MTI/Krizsán Csaba
