„Ha elég kevesen leszünk, elfogadottabbakká válunk? Inkább harcolunk tovább!”
– Az Ön kezdeményezésére alakul át az Országos Emberjogi Intézet (IRDO). Mivel jár ez, és hogyan segítheti a romániai magyar kisebbséget?
– A Párizsi Alapelveket körvonalazó dokumentum előírja a részes államok számára, hogy „figyelembe kell venniük az emberi jogok védelmét és elősegítését szolgáló nemzeti intézmények helyzetével és működésével kapcsolatos alapelveket”. Az imént említett Egyezmény alapvető útmutatást nyújt a nemzeti emberi jogi intézmények (NHRI) létrehozására és megerősítésére vonatkozóan. Ezt megelőzően a román állam már 1991-ben létrehozta az intézetet (IRDO), melynek működése nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után. Több felszólítást kaptunk a nemzetközi szervektől, hogy tisztázzuk az intézet hatáskörét. Ennek kapcsán született meg az a javaslat, hogy módosítsuk a szervezet működését szabályozó hatályos törvényt. Ennek értelmében
az intézménynek létre kell hoznia egy emberjogi dokumentációs központot és közvélemény-kutatásokat kell szerveznie annak érdekében, hogy felmérje az emberi jogok betartásának mértékét Romániában.
Ugyanakkor a jogi tanácsadás, az ismertető anyagok terjesztése, az egyéni panaszok átvétele, valamint képzések és tanfolyamok szervezése is az intézet hatáskörébe tartozik. Természetesen figyelemmel kell követnie az országban élő kisebbségek védelmét, nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitásuk megóvását és fejlődését.
– Mikor érhetjük el, hogy Romániában a kisebbségek elfogadása európai szintre kerüljön?
– Aki figyeli a romániai politikai élet alakulását, könnyen észreveheti, hogy ebben a kérdésben nem lehet általánosítani. Ha arra gondolunk, hogy a tatár és a roma kisebbségnek van törvény által elfogadott nemzeti napja, amikor tematikus kulturális rendezvényeket tartanak, amelyekre a helyi hatóságok pénzbeli és logisztikai támogatást nyújtanak, a közszolgálati rádió és televízió pedig beszámol az ünnephez kapcsolódó eseményekről, akkor nem hiszem, hogy a magyarok esetében elfogadható egy olyan általános nemzeti kisebbségek napjáról szóló törvény, mely az országban élő összes kisebbség napját hivatott ünnepelni.
Nem fogunk lemondani az RMDSZ azon kezdeményezéséről, amelyben március 15-e hivatalos ünnepé nyilvánítását kérjük.
A kérdésre visszatérve, nem hiszem, hogy van olyan ember, aki pontos választ tudna adni, de más kisebbségek esetéből okulva sajnos az körvonalazódik, hogy ha majd elég kevesen leszünk, akkor elfogadottabbakká válunk…
Hát akkor inkább harcoljunk tovább és törekedjünk arra, hogy megmaradjunk!
– Ön Románia szenátusában a Munkaügyi és szociális bizottság tagja. Ezen a területen is éri hátrány a magyarokat?
– A munkaügyi és szociális kérdéskör nem jellemzően etnikumfüggő. Hogyha olyan helyzetek alakulnak ki, amelyekben hátrány éri a magyarokat, az inkább a különböző helyi hivatalok túlkapásainak az eredménye. Az anyanyelven való munkaköri kiképzés, illetve a magyar egyházi ünnepek munkaszüneti nappá nyilvánítása is RMDSZ-kezdeményezésre vált törvénnyé Romániában. Egyébként a szenátus Munkaügyi és szociális bizottsága azon kiegyensúlyozott bizottságok közé tartozik, ahol a szakmaiság az első számú szempont, és nem a nemzeti érzelmek által fűtött hadakozás. A bizottsági elnök becsületére legyen mondva: ha minket érintő, érzékeny téma kerül napirendre, nélkülem nem kezdik el a vitát.
– Az Írdala.hu kezdeményezés mennyiben segítheti a helyi magyarok sorsát, elfogadását?
– Az RMDSZ már élére állt egy ilyen kezdeményezésnek. A Minority SafePack egyik zászlóvivője volt. Mondhatjuk, hogy ezáltal európai mozgalommá vált a kisebbségvédelem. Egyértelmű, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által az európai nemzeti régiók védelmében indított uniós petíció aláírásgyűjtését is támogatjuk. Áprilisban közel 150 ezer – papíron összegyűjtött – aláírást adtunk át a kezdeményezőknek.
Hisszük, hogy minden olyan kezdeményezést támogatni kell, ami kedvez az erdélyi magyar közösségnek.
Szükségszerű, hogy az EU kiemelt figyelemmel kezelje azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől.
– Az Emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság elnökeként hogyan látja: mi a legnagyobb tétje az őszi helyhatósági választásoknak?
– A jelenlegi járványügyi helyzetben a legnagyobb tét a jelenlét. Ettől függ, főleg a szórványban, hogy mennyire nagy számban sikerül bejutni a helyi testületekbe. Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy demokratikus módszerekkel érvényre juttassuk a közösségünk akaratát. Mi már megtapasztaltuk Nagyváradon, hogy mit jelent, ha a fejünk fölött döntenek. Ezt el kell kerülnünk a jövőben.
Ehhez viszont bátor kiállásra és jelenlétre van szükségünk.
Mizsei Bernadett
