Katonai puccs Maliban

Augusztus 18-án az ország katonai vezetői sikeres puccsot hajtottak végre Mali kormánya ellen, és átvették az állam vezetését.

Ibrahim Boubacar Keitát lemondásra kényszerítették és vele egyidőben feloszlattatták a parlamentet. A puccsot végrehajtó vezetők esküt tettek arra, hogy választásokat tartanak, amilyen gyorsan csak lehet, a kormányt pedig azért váltották le hirtelen, hogy megóvják az országot a további széthullástól.

Az elnök még aznap éjfélkor lemondott azzal a mondattal: „Nem akarom, hogy vér folyjon azért, hogy engem hatalmon tartsanak.”

A hadsereg vezérkara minden határt lezárt és éjszakai kijárási tilalmat vezetett be.


Hirdetés

A katonai vezetők esküjének ellenére, érthetően, számos negatív nemzetközi visszhang érkezett a puccsra, annak ellenére, hogy az ENSZ, Franciaország és az Egyesült Államok is a Malit romba döntő szélsőséges iszlamista csoportok ellen küzdött az elmúlt évtizedben.

Ezen országok a puccsot egy határozott visszalépésnek látják, amely csak még inkább sebezhetővé teszi az országot az iszlamista terroristák támadásai előtt.

A legnagyobb probléma az, hogy Mali ad otthont a világ legrettegettebb terrorszervezetei kiképzőállomásainak. Gyakorlatilag náluk képzi a katonáit az Al-Kaida, a Maghreb, és a JNIM is.

Ha bármelyik terrorszervezet megerősödik az ország instabil állapotának következtében, annak nem csak az ország szerkezete látja kárát. Az ott élő félmilliós keresztény közösségre jósolhatóan – Észak-Nigéria példájára – nem vár más, mint száműzetés és halál.

Mi történt kedden?

Augusztus 18 reggelén katonák a levegőbe lődözve a fővárostól 15 km-re lévő Kati-i katonai bázisról megindultak Bamakó felé. A fővárosba érve a lázadók letartóztatták a pénzügyminisztert, a Nemzeti Gárda vezetőjét, valamint a Nemzeti Közgyűlés elnökét. Boubou Cissé miniszterelnöknek volt alkalma párbeszédben kifejezni a lázadók felé, hogy „frusztrációjuk legitimitását” elismeri, majd őt is letartóztatták. A politikusokat visszavitték a Kati-i katonai bázisra. A politikai ellenzék egyetértését fejezte ki a letartóztatásokkal kapcsolatban. Ezután az Igazságügyi Minisztérium épületét felgyújtották. 

Nem tudni, hogy pontosan hány katona vett részt a puccsban, illetve, hogy pontosan kinek a kezébe is kerül átmenetileg az irányítás.

Kiemelt képünk forrása az ORTM1 TV (képernyőkép).

'Fel a tetejéhez' gomb