Össze kell fognunk a házasság védelmében!

Még mindig félénkek az egyházi körök, de már nyílnak az ajtók, sokaknak helyén a szívük – mondja mosolyogva Sándor, miközben maga is ajtót nyit. A Vadász-házaspárnál járok Zuglóban, akik két személyben az Ádám Éva Misszió csapata és akik hosszú évek óta őrállóként hívják fel a figyelmet az Isten szerinti család fontosságára és az LMBTQ-lobbi erőszakos támadására.

2014-ben ketten álltunk ki egy molinóval, mára több százan vagyunk ezeken az alkalmakon, több száz lelkésszel kötöttünk ismertséget az ország minden pontjáról – mondják, amikor a kezdetekről kérdezem őket. Úgy látják, ha nem lennének határozott kiállások és tiltakozások a nemzeti oldal részéről, mára Budapest utcáin is orgia lenne Pride idején. Példaként a tengeren túlra mutatnak: nézzük meg, mi történik Amerikában, de akár Nyugat-Európában is milyen jeleneteknek lehetünk tanúi! Ez mind azért, mert ott nincs az a kiállás a keresztény családmodell mellett, amire szükség van és ami itthon kis mértékben azért tapasztalható – mondják.

Edit és Sándor idén is meghirdették a felekezetközi keresztény kiállást lelkészek és szakemberek beszédeivel, dicsőítő dalokkal a természetes és hagyományos családmodell mellett, mert bár Pride-felvonulás a vírus miatt nincs, a lobbi rendezvényeit (összesen 37 különböző programot) a hét folyamán megtartják Budapesten. Dicsőítő ökumenikus imaalkalom lesz, mert tapasztalataik szerint a lobbi által elért emberek közül sokan érdeklődnek Krisztus iránt, nagyfokú köreikben az igény a jézusi tanításra, csak nem jut el hozzájuk, ezért a szombati rendezvény evangelizációs alkalom is egyben. Sajnos minden évben érik őket támadások, szolgálatuk gyümölcsöket hoz.

Mély hitről tesznek tanúságot, amikor úgy fogalmaznak: ami egy ilyen alkalmon történik, nem a mi kitalációnk, mindent úgy alakítunk, ahogy az Úrtól kapjuk az üzenetet a Szentírásból. Bibliaolvasás alkalmával gyakran kapják kérdéseikre válaszként a thesszaloniki hívekhez írt első levél egy részletét: „…a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek az Isten evangéliumát sok tusakodás közben…” Mint mondják, a Bibliával egyébként sem lehet uszítani, az megtérésre és tiszta életre hív.

Amikor felvetem, hogy eközben önmagukat keresztényként definiáló blogok üdvözlik az LMBTQ-lobbi nyomulását és reklámozzák rendezvényeiket, határozottan kijelentik: ez a hittel és Jézussal való meghasonulás. Az ördöggel fognak kezet azok, akik engednek a nyomásnak, ez egyszerűen szégyenletes – fogalmaz Sándor, hozzátéve: át lehet evezni a másik oldalra és ott is lehet élni, hiszen szabad akaratot kaptunk, csak nem érdemes. Mindent szabad, csak nem minden használ – mondja.

A beszélgetés során kifejtik: nem a különböző nemi irányultságú emberekkel van problémájuk, hanem azzal az ideológiával, ami éppen őket kihasználva terjeszkedik saját érdekei szerint. Úgy látják, a Pride éppen a homoszexuális közösség tagjaival szúr ki a legjobban, őket járatja le és hozza rettentő kínos helyzetbe, noha állítólag az ő nevükben lép fel.

A szombati rendezvény részleteiről beszélgetve – amelyen felszólalnak a történelmi és kisegyházak jeles képviselői is – a közösség, az egység jelentőségét és erejét hangsúlyozzák. „Szégyen, ha a keresztény társadalmat csak ketten képviseljük, meg kell mutatni, hogy sokan vagyunk és védjük az értékeinket. A csendes többség nem lehet mindig csendes. Legyen békés, de hallassa a hangját! Ha ma nem szólunk, eljöhet az idő, amikor már nem tudunk majd, mert tiltani fogják” – fogalmaznak. Hozzáteszik: nagyon sok múlik azon, hogy ezen az alkalmon hányan leszünk jelen. Vissza nem térő alkalom Pride idején egy bölcs keresztény kiállás. Ezért is hívunk mindenkit, szükségünk van ugyanis az egységre. Ígérik, szombat délután nem rombolni, hanem építeni akarnak, nem ítélkezni, hanem lelkeket menteni.

Az az álmunk, hogy egy jóra forduláshoz segít az alkalom, elgondolkoztat, megtéréshez segít, felmutatja a valódi boldogságot – mondja Edit. Meggyőződésük, hogy a társadalomnak is rá kell döbbennie arra, hogy nem úgy tudunk ezeknek az embereknek segíteni, ha elfogadjuk a bűnt, csak akkor, ha bemutatjuk nekik az Isten útját, a Teremtő gyógyítását.

Sándor arra figyelmeztet: rossz irányba fordult rengeteg dolog, negatív tendenciák vannak a világban. Ébredésre van szükség, pálfordulást várunk, ez pedig nem következik be, ha félelemben élünk. Dőljön le a közönyösség fala! Keresztény egységre és szókimondásra van szükség számos fontos témában, azokon a csatatereken, ahol harc zajlik a lelkekért. Az ilyen kardinális kérdésben, mint a keresztény házasságfogalom védelme, össze kellene végre kapaszkodnunk és szövetségre kell lépnünk nekünk, keresztényeknek. 

Határozottan mondják: a pride ideológiája a totális keresztényüldözés része, célja a kereszténység telje leigázása. Sőt, még ennél is többről van szó; az eredendő, a természetes szétrombolása, a teljes káosz létrehozása a társadalom alapkövében, a házasságban, ezzel gyakorlatilag minden másban is. Csak ezen módon – háborúk, betegségek, természeti csapások stb. nélkül is – az ember előbb-utóbb elpusztul. Ez a sátán ideológiája. A keresztényekre óriási feladat hárul, mindezeket nyíltan elmondani, igei háttérrel alátámasztani, felvenni a harcot az ördöggel szemben Isten oldalán az Úr katonájaként. Ha továbbra sem állunk ki minden lehetséges fórumon a nemes célokért, hamarosan elveszünk a szellemi és anyagi háborúban egyaránt. Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor talán még tehetünk valamit – mondják. 

Kiemelt képünkön Vadász Sándor és Edit, az Ádám és Éva Misszió megalapítói. Fotó: Vasárnap.hu.