Először 1998 és 2002 között, majd 2010 után sikerült újjáépíteni a Millenáris környezetét.

A világhírű Ganz-gyár – a kommunista pusztítás következtében – fertőzött romhalmaz formájában élte meg a rendszerváltoztatás időszakát. 1998 után épült meg a Millenáris, a közösségi tereivel, parkjával, kulturális koncepciójával, az Álmok Álmodója kiállítással – emlékeztetett.

Ezt követően sokat kellett várni a folytatásra. A kormány 2013-ban döntött úgy, hogy befejezi a Millenáris projektet. A bontás 2014-ben, az építkezési kivitelezés 2017 nyarán kezdődött meg, az első ütem 2019. szeptemberében készült el – mondta Gulyás Gergely. A kibővült Millenáris hathektáros zöldfelületével Buda egyik legnagyobb városi parkja és közösségi tere – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette: a kormány 18,6 milliárd forinttal támogatta a beruházást.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter a parkvilágítás jelképes felkapcsolásával átadja a Széllkapu beruházást 2020. augusztus 20-án, az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén. MTI/Soós Lajos

Az új parkrész több mint két hektár területre terjed ki, ebből 17 ezer négyzetméteren zöldfelületet, több mint 650 négyzetméteren vízfelület alakítottak ki. Külön érdekesség az egyedi függőkert, a digitális vízfüggöny és a modern játszótér – tette hozzá Varga Mihály.

A park alá 500 férőhelyes mélygarázs is épült, amely jelentősen enyhíti a környék parkolási gondjait – tette hozzá a miniszter.

A budai Széllkapu beruházás terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítésze Majoros Csaba és Balogh Andrea volt.

hirdetés

(MTI)

Kiemelt képünkön Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél a Széllkapu beruházás átadásán 2020. augusztus 20-án, az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén. MTI/Soós Lajos