Szükségállapotot vezettek be Bejrútban
A kikötő területén múlt kedden történt robbanásban több mint 170 ember vesztette életét és több mint hatezren megsérültek, a kormány lemondásra kényszerült. A parlament a szerencsétlenség után tartott első ülésén hozta meg döntését a szükségállapotról, széles hatáskörrel ruházva fel a hadsereget a növekvő népharag és politikai bizonytalanság közepette.
Még lemondása előtt a kormány szükséghelyzetet rendelt el Bejrútban, felhatalmazva a hadsereget például arra, hogy kijárási tilalmat rendelhet el, megakadályozhatja a nyilvános gyűléseket, cenzúrázhatja a médiát, és a biztonságot veszélyeztető cselekmények gyanújával akár katonai bíróság elé állíttathat polgári személyeket. A tartósabb szükségállapot bevezetéséhez azonban parlamenti jóváhagyásra volt szükség.
A kormánydöntést bírálták emberi jogi szervezetek, mondván, hogy a polgári kormány is kibővített jogkörrel rendelkezik a koronavírus-járvány miatt.
Egyesek bírálták a tüntetők elleni kemény katonai fellépést is, attól tartva, hogy a kibővített hatásköröket az ellenvélemények elhallgattatására használhatják fel.
A parlamenti ülésen – mielőtt megszavazták a szükségállapot bevezetését – egyperces némasággal emlékeztek meg a robbanás áldozatairól. Ezután közel tucatnyi képviselő lemondásáról is tárgyaltak, akik a múlt héten távoztak, elégedetlenségüket fejezve ki amiatt, ahogyan a kormány a tragédiát kezelte.
Továbbra sem tudni pontosan, hogy mi okozta a bejrúti kikötőben tárolt 2740 tonna ammónium-nitrát felrobbanását.
A kiszivárgott dokumentumok szerint azonban az ország legfelsőbb vezetése és biztonsági vezetők is tudtak arról, hogy a vegyi anyagot a kikötőben tárolják.
Miután a kormány hétfőn lemondott, jelenleg ügyvivőként működik. Az ügyvivő kormányfő korábban előrehozott választások kiírását javasolta, de azt a házelnök és több politikai szervezet nem támogatta.
Megérkezett Bejrútba David Hale politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár, aki a robbantásban lerombolt városrészbe látogatva, újságírók előtt közölte, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is részt vesz a robbanás ügyében vizsgálódó libanoni és nemzetközi nyomozók csoportjának munkájában.
Az FBI-t erre a libanoni hatóságok kérték fel, és ez is egy módja annak, hogy Washington segítsen a szerencsétlenség következményeinek felszámolásában – tette hozzá a magas rangú amerikai diplomata. Hale várhatóan megerősíti az amerikai kormányzat készségét arra, hogy segít a libanoni népnek kilábalni a tragédiából, és várhatóan egyes alapvető reformok sürgősségét is hangsúlyozni fogja- közölte a bejrúti amerikai nagykövetség.
Washington eddig 18 millió dolláros humanitárius segélyt ajánlott fel, amelyet az Egyesült Államok
Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID), valamint a kül- és az védelmi minisztérium biztosít.
A tervek szerint hamarosan Bejrútba utazik a francia védelmi miniszter is. Franciaország vezető szerepet játszik Libanon talpra állításában a drámai robbanás után, politikai pártokkal is tárgyal, hogy meggyorsítsa az új kormány megalakítását.
MTI
(Kiemelt képünkön: Romeltakarítási munkálatokra jelentkezett diákok egy rommá vált épület előtt a libanoni fővárosban 2020. augusztus 11-én; Fotó: MTI/AP/Huszein Malla)
