Cséby Géza irodalomtörténész gyakran végez kutatómunkát a keszthelyi Festetics Kastély Helikon Könyvtárában. Itt találkoztunk vele, hogy felidézzük a Balaton északi partjának irodalmi hagyományait. Ennek egyik fontos állomása éppen Keszthely, ez az élénk turizmussal, gazdag történelemmel és pezsgő kultúrával rendelkező város. Itt született Szendrey Júlia költő, Petőfi Sándor felesége és itt fejezte be Kacsóh Pongrác a János Vitéz utolsó tételeit.
Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtárának gyűjteményét két évszázadon át gyűjtötte a dalmáciai származású Festetics család. I. Festetics György (1755–1819) lelkesen támogatta a magyar nyelvű színházak, folyóiratok létrehozását – 1817 február 12-én, a császár születésnapjához igazodva megrendezte a Helikon Ünnepséget, melyen a korszak híres íróit, költőit látta vendégül. A rendezvény 1958-ban diákoknak szánt előadóművészeti versennyé alakult, persze a KISZ felügyeletével; a hagyományt Cséby Géza a rendszerváltozás után a keszthelyi városvezetéssel karöltve felélesztette, így a mai napig összemérhetik tudásukat a dunántúli diákok.
Cséby Géza Keszthelyen
„Kezdetben volt Pakots, aztán lőn az Ige. Köztünk Ő a kapocs, azért jöttünk ide.”
A Balatoni Íróhéten – a találkozó résztvevőjeként – ezt a rögtönzést írta József Attila a Magyar Írók Gazdasági Egyesületéről (IGE), amely 1932-től támogatta a magyar írókat. Az 1982-es évfordulón Cséby Géza kezdeményezésére idézték fel újra az egyesület hagyományait: az akkori politikai erőkkel szemben sikerült meggyőznie Nagy Gáspár írót, a Magyar Írók Szövetségének titkárát, hogy ismét létrejöjjön a találkozó. Győrffy László, Csorba Győző és a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Takáts Gyula is megjelentek. Utóbbi költő kedvenc alkotóhelye egy fügefákkal szegélyezett, mediterrán jellegű, meredek, sziklás tájon volt. Becehegyen található alkotóháza mindössze egyetlen szobából állt, ahonnan timpanonos teraszról nyílt kilátás a szigligeti öbölre. Sok vers, filozofikus mű született arról, ahogyan a szerző két oszlop között a tóra lát.
hirdetés
A keszthelyi Festetics-kastély könyvtára.
Cséby Géza egy harmadik irodalmi hagyományt is említ. Keszthely vonzáskörzetében, Hévízen egy svájci-magyar költő, Major-Zala Lajos vásárolt nyaralót az 1970-es években. Minden nyáron meghívta irodalmár barátait, köztük Pomogáts Bélát. Felolvasás útján megosztották egymással műveiket. Cséby Gézát Péntek Imre mutatta be a társaságnak, s ekkor, 1985-ben létrehozták a Csokonai Asztaltársaságot. A résztvevők megfigyelés alatt álltak, de a titkosrendőrség ekkor már nem akadályozhatta működésüket. Később, az első hévízi polgármester támogatta Major-Zala Lajost és művész barátait. 1992-ben bejegyezték a Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaságot. Az évente megrendezett tanulmányi napok előadásaiból kötetek, publikációk születtek. A magyar szellemi élet kiválóságai közül Tatay Sándor, Csengey Dénes, Dedinszky Erika, Ferdinandy György, Csurka István, Laczkó András és Fodor András is megfordult a társaságban. Egy anekdota szerint Takáts Gyula minden írótalálkozóra vitt magával saját készítésű beceit, de egyik alkalommal a vizes demizsont kapta magához sietségében, s ez már csak Hévízen, a bor kóstolása után derült ki a társaság nagy mosolygása közepette. A társaság ma is működik és nyitottak az új alkotóművészek csatlakozására.
Kovács-Pifka Anna
A képek a szerző felvételei.
