Andrzej Duda lengyel elnök nemrég a gyermekek örökbefogadását az azonos nemű párok számára tiltó alkotmánymódosító javaslatot írt alá, Magyarországon pedig – szintén a közelmúltban – törvényt hoztak a biológiai nem anyakönyveztetéséről. A Magyar Nemzet cikkében ezzel kapcsolatban ütköztette Rétvári Bence parlamenti államtitkár és Bodrogi Bea, a Transvanilla Transznemű Egyesület jogi szakértőjének érveit.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be idén februárban azt a törvényjavaslatot, melynek egyik paragrafusa értelmében az anyakönyvi kivonatba ezentúl a kromoszóma alapján meghatározott biológiai nemet kell bejegyezni. Számos szervezet és médium emelte fel a hangját, sérelmezve a transznemű személyek nemváltoztatásának bejegyzését érintő paragrafust.
– Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a férfi és női nemet különböztetjük meg egymástól. Az, hogy ki hogyan éli a magánéletét, senkire sem tartozik, egészen addig, ameddig ezzel másokat nem sért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence államtitkár, aki szerint
ma már követhetetlenül sokféle nemi identitást sorolnak fel a különböző szervezetek, így a „Tisztelt hölgyeim és uraim” kifejezést legalább hatvanféle módon kellene átalakítani az LMBTQ-szervezetek osztályozása, klasszifikációs rendszere alapján.
– Ez az állam, a közigazgatás számára követhetetlen. Az állam azt tudja követni, hogy amikor valaki megszületik, az elsődleges és másodlagos nemi jegyek alapján anyakönyvezni lehet, hogy férfi vagy nő. Utána olyan életet él, amilyet akar, a magánszférájában azzal alakít ki szorosabb kapcsolatot, akivel ő szeretne, de az államnak ehhez nincsen közvetlen köze, mivel az már az ő egyéni, habituális, életmódbeli döntése, aminek nem kell állami nyilvántartásokban megjelennie – tette hozzá az államtitkár.
A cikkből az is kiderül, hogy Bodrogi Bea, a Transvanilla Transznemű Egyesület jogi szakértője szerint abból, hogy valaki férfiról nőre, illetve nőről férfira változtathassa a számontartott nemét, nem következik más nemek, illetve nemi identitások elismerése. – Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása megszüntette a nem- és névváltoztatás lehetőségét (vagyis a nem jogi elismerését) Magyarországon, amely ellentétes a nemzetközi és hazai emberi jogi normákkal, és sérti az önrendelkezési jogot – szögezte le a szakértő. Úgy véli,
hirdetésa társadalmi rend megőrzéséhez nagymértékben hozzájárul a transzemberek számára annak biztosítása, hogy nemi megjelenésükkel összhangban legyenek a dokumentumaik, nőknek női, illetve férfiaknak férfi dokumentumai legyenek.
Rétvári Bence ezzel szemben úgy látja, a hivatalos iratok kérdése nem okoz napi szintű problémát. Szerinte gyakran fordul elő ilyen érvelés, amikor a rendkívüli helyzetet és az arra vonatkozó szabályokat megpróbálják általánosnak beállítani. Az államtitkár szerint ha belemegy egy közigazgatás a különböző nemiidentitás-változások feltüntetésébe, akkor a nemváltás akár heti, havi, esetleg évi gyakorisággal is előfordulhatna, hiszen a dolog kétirányú.
A meghatározhatatlan számú és tartalmú nemi identitásokkal szemben a férfi és nő évezredek óta világos fogalmak.
A jogi szakértő ugyanakkor úgy gondolja, a nem elismerésének egyik alapvető rendeltetése a magánélet védelme. Mint mondta, a transznemű emberek számára a név és a regisztrált nem megváltoztatása a születési anyakönyvi kivonatokban, személyi igazolványokban, útlevelekben, oktatási bizonyítványokban és más hasonló iratokban lehetővé teszi, hogy ne váljanak transzneműként azonosíthatóvá az élet különböző területein.
Rétvári Bence szerint a magánéletét senkinek nem a személyi igazolványán lévő adat határozza meg, hanem kinek-kinek a személyisége. Az államtitkár úgy véli, valójában két világnézet folyamatos vitájáról és küzdelméről van szó: az egyik a fluid identitások felé törekszik, míg a másik a karakteres identitás irányába. – Ez a kétfajta világnézet nem csak a nemi identitásokra vonatkozik, hiszen a mi identitásunk nemcsak férfi és női, hanem felvállalt, erős vallásos, nemzeti identitás, míg náluk ezek mind lecserélhetők, és ezért jut el előbb-utóbb ez a gondolkodás a bevándorlás kérdésköréig, vagyis hogy akár a teljes kultúrközeg is lecserélhető. A mi válaszunk erre az, hogy nem.
Születtünk valaminek, élünk egy nemzetben, beszélünk egy nyelvet, van a családunk, a vérségi kötelék, amely megerősítendő és nem lazítandó, ahogy a vallási közösséghez tartozás is érték, amit mi fontosnak tartunk, ezért erősítjük meg.
Vagyis míg nálunk az identitás csoportképző, a liberálisok szerint inkább diszkriminációs alap, amely a csoporton kívülieket áldozattá teszi – fejtette ki Rétvári.
Rétvári Bence a javaslat benyújtását megelőző egyeztetéssel kapcsolatban elmondta: minden törvénynek megvan a szokásos egyeztetési köre. Akikkel a törvény szerint kötelező, azokkal megtörtént az egyeztetés.
A transznemű közösség most abban bízik, hogy a nemzetközi és a hazai emberi jogi kötelezettségeket a magyar állam előbb-utóbb betartja – ennek mihamarabbi eléréséhez kér segítséget hazai és nemzetközi emberi jogi intézményektől.
Kincses Krisztina (lapunk korábbi munkatársa) írását teljes terjedelmében a következő linkre kattintva olvashatja el: Magyarnemzet.hu
(Kiemelt képünkön: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 2-án. MTI/Kovács Tamás)
