Tíz éve hunyt el a magyar, aki a kereszténység kimagasló amerikai apologétájává vált
Az egyik legjelentősebb magyar keresztény filozófusra, az Egyesült Államokban karriert építő Molnár Tamásra emlékezett a Mandiner halálának tizedik évfordulóján. Gondolatai, az Európai Unióról megfogalmazott sorai minden eddiginél aktuálisabbak – derül ki Pogrányi-Lovas Miklós írásából.
„A jelenlegi európai folyamatok átmenetiek. Az egyesülés mögött nincs valódi érdek, túl sok tényező érdekelt abban, hogy Európa gyenge maradjon. (…) az európai egység nem kis részben retorikus marad, a helyi érdekek ezen keresztül érvényesülnek, s a periferikus hatalmaknak – amilyen Törökország vagy Izrael – nagy befolyásuk lesz az európai ügyekben. (…) az ideológiaként vállalt szekularizáció tartalmatlan. A szekularizáció a kereszténységgel szemben határozta meg magát, merő negatívum, amely a kereszténység egyes elemeit – amilyen az emberi személy méltósága – fordította szembe a kereszténység egészleges felfogásával. Isten száműzése az európai alkotmányból e felfogás következetes kifejeződése, s képmutatás lenne, ha ellenkezőképpen történne. A múlttal való szakítás úgy történik meg, hogy nincs semmilyen valódi pótlék, csupán utánzatok. (…) Európának nincs szellemi elitje, amely nélkül nem létezik valódi kultúra. Az elit helyett bürokrácia van, egyéni haszonlesés, legfeljebb lobbizmus, vagyis kis érdekcsoportok hatalmi vetélkedése” – fejtette ki hazánk 2004-es európai uniós csatlakozáskor véleményét Molnár Tamás filozófus.
Egész életében magyarnak tartotta magát, noha élete jelentős részét Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte. Számos európai iskola után, az amerikai konzervatív mozgalomban talált szellemi otthonára. Russell Krik politikai teoretikus gyakorolt rá nagy hatást, ennek eredményeképpen ő is egyre inkább elköteleződött a jobboldali, konzervatív gondolkodás mellett.
Molnár az 1961-ben kiadott Az értelmiség alkonya (Decline of the Intellectual) című kötetével lett ismert. Számos nagyhatású kötet követte az elsőt, melynek eredményeképpen olyan kutatók, eszmetörténészek, vallástörténészek barátságát, szakmai elismerését nyerte el, mint Mircea Eliade, Eric Voegelin, William Buckley Jr. – akik mindvégig lelkes figyelemmel követték gondolatait.
A magyar katolikus családból származó Molnár Tamás az Egyesült Államokban is szemben állt a korban uralkodó liberális, szellemi közeggel, munkáiban a modernitásra és a mögötte meghúzódó problémákra hívta fel a figyelmet. Fel mert tenni olyan kérdéseket, megfogalmazott olyan igazságokat, melyeket mások nem tettek meg. Munkássága során a kereszténység egyik legkimagaslóbb amerikai apologétájává vált. Gondolatai Magyarországon a rendszerváltozás után kezdtek terjedni. A magyar állam munkásságát 2000-ban Széchényi-díjjal tüntette ki.
Éppen tíz évvel ezelőtt, 2010. július 20-án hunyt el az Egyesült Államokban, 89 évesen.
A teljes írás a Mandineren érhető el.
Kiemelt kép forrása: Mandiner.hu
