Lézerfényekkel fogják eltakarni a mecsetté átalakított Hagia Sophia keresztény freskóit

Történelmi hibát követ el Erdogan azzal, hogy muszlim imahelyé alakítja át a múzeumként működő, korábban bizánci ortodox székesegyházat – nyilatkozta Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő.

Görögország elítéli ezeket a cselekedeteket, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy következményeik legyenek Törökországra nézve. Minden terítéken van, a szankciók lehetősége is, nemcsak Európa, hanem a nemzetközi szervezetek részéről is, mint például az UNESCO – jelentette ki a szóvivő, aki szerint semmi kétség afelől, hogy Athén szankcionálni fogja Ankarát.

Szerinte ez e kérdés szerepelni fog a legközelebbi uniós csúcs napirendjén is.

Az UNESCO a pénteki török bejelentést követően közleményben jelezte, hogy a szervezet világörökségi bizottsága a következő ülésén meg fogja vizsgálni az épület világörökségi státuszát – közölte az MTI.

„Az UNESCO felszólítja a török hatóságokat, hogy késedelem nélkül kezdeményezzenek párbeszédet annak érdekében, hogy elejét vegyék bármely káros behatásnak ezen kivételes örökség egyetemes értékével kapcsolatban, amelynek óvottságát a Világörökségi Bizottság a következő ülésén megvizsgálja” – fogalmaztak.

A Greek City Times információja szerint az átalakítás során a Hagia Sophia padlózatát imaszőnyegekkel borítják be, ami azt jelenti, hogy a nem muszlim látogatók számára is kötelező lesz a muszlim öltözék viselése.

A hó végétől a turisták csak levetett cipővel, a nők muszlim fejkendővel léphetnek be az egykori keresztény székesegyházba.

Az még nem derült ki, hogy a látogatók nem szerint is el lesznek különítve, mint ahogy a mecsetekben szokás.

A Szűz Máriát, Jézus Krisztust és a szenteket ábrázoló falifreskókat modern kori lézertechnikával fogják eltakarni az imák ideje alatt, mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást.

Ferenc pápa vasárnap mélységes fájdalmát fejezte ki az isztambuli épület mecsetté nyilvánítása miatt.

Korábban Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is elítélte a török döntést.

Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott közleményében Washington „csalódottságát” hangoztatta, de kiemelte azt is, hogy az amerikai kormányzat „tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy minden látogató számára garantálja a belépést” az épületbe.

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeumként működött, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át.

A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője alakíttatta át múzeummá.

Egy török egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság nyilvánítsa semmisnek az 1934. november 24-ei minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette pénteken az akkori döntést, Erdogan pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és közölte, hogy az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában.

Forrás: MTI, Church Voice, Greek City Times

Kiemelt képünk forrása: MTI/AP/Emrah Gürel.