Fel kell vennünk a harcot a szélsőliberális térhódítással szemben
Az elmúlt napokban a CitizenGO, a Vasárnap.hu és több más konzervatív médium is beleállt a Pride által generált vitába (ha valaki nem hallott volna róla, itt mindent megtudhat). Álláspontunk szerint a Szent Korona felhasználása a meleglobbi durva nyomulásának keretében elfogadhatatlan, erre határozottan nemet kell mondani.
A helyzet egyszerű: jóérzésű ember nem tesz ilyet.
Hirdetés
Miközben az Értékvédők 10 pontját közel húszezren írták már alá és számos támogató üzenetet kapunk, meglepő reakciók is érkeznek. Általam nagyra becsült személyek is megjegyzik: talán csak az ellenoldal malmára hajtjuk a vizet, minek reklámot csinálni a Pridenak, engedjük el a dolgot… E megjegyzések logikáját értem, de hibásnak találom.
A képlet ugyanis ez:
a szélsőliberális erők agresszív területfoglalása zajlik, minden hasonló kampány ennek része. Amint hátrálunk egyet (azaz „elengedünk” egy fontos ügyet), ők máris benyomulnak a felszabadult területre és újabb támadást indítanak. Most még van hová hátrálnunk, de egy idő után a sarokba fogunk visszaszorulni és akkor eszmélünk majd rá, hogy hiba volt minden négyzetcentiméter nagyvonalú átadása.
A keresztény szeretet egyébként sem bárgyú, lila-ködös valami. Nem az az okos szeretet, ha nem teszed szóvá a hibát, a bűnt, ha nem állsz ki határozottan a hited és az általad kiemelten fontosnak tartott értékek mellett. Ez csak az a szeretetfogalom, amit ránk akarnak erőltetni olyanok, akik kizárólag akkor hivatkoznak a Bibliára, ha minket akarnak elcsitítani, egyéb szerepet e könyv nem játszik az életükben.
Az a pesszimista kép lebeg előttem, hogy a jelenlegi tempót látva (vö. a nyugati civilizációban épp látványosan tomboló történelem-újraírás, szimbólumrombolások és agresszív neoliberális agenda)
két-három évtized múlva azért fogunk harcolni, hogy maradjanak még a normalitásnak apró zárványai, szigetei, ahol biztonságban tudhatjuk a gyermekeinket.
Ha ezt nem akarjuk, most kell észnél lennünk. A nyugati konzervatívok nem kapcsoltak 1948-ban, nem kapcsoltak 1956-ban és csúnyán átaludták 1968-at is. Az eredményét a bőrünkön tapasztaljuk.
Ha most is legyintünk, átadjuk a teret, hatalmas lesz a baj.
Ezért nem szabad hátrálnunk. Van hova, de nem éri meg. Kötelességünk kiállni értékeink és eszményeink mellett.
Vágvölgyi Gergely
A szerző a Vasárnap.hu főszerkesztője.
