A járvány miatt egyre többen foglalkoznak drogkereskedelemmel, és nőtt a kábítószerfogyasztók száma is
A tanulmányban olvasható, hogy a növekvő munkanélküliség és a munkapiac szűkülő lehetőségei következtében a legszegényebbek egyre kiszolgáltatottabbá válnak a kábítószerkereskedőkkel szemben.
– A szegénység, az oktatás hiánya és a társadalmi kirekesztés továbbra is azok a fő tényezők, amelyek növelik a kábítószerfogyasztás kockázatát – hangsúlyozta Ghada Waly, a hivatal igazgatója.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy
habár a járvány megszakította a hagyományos beszállítási láncokat, a kereskedők azonban új útvonalakat és ellátási módszereket találnak ki, ami fokozza a drogkereskedelmet.
Ezen kívül felhalmozódtak az el nem adott kábítószerek, így fennáll a veszélye annak is, hogy a korlátozások enyhítése után azok elárasztják a világpiacot. Rámutat továbbá arra is, hogy Afganisztánban, a világ legnagyobb ópiumtermelő országában a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések akadályozták az idei betakarítást, ami opiáthiányhoz vezethet világviszonylatban.
Ez azt eredményezheti, hogy a kábítószert használók könnyebben hozzáférhető szintetikus narkotikumokhoz folyamodnak, továbbá még károsabb felhasználói szokások is jelentkezhetnek, mint például a gyakoribb intravénás alkalmazás.
2018-ban a kannabisz volt a leggyakrabban használt kábítószer, a becslések szerint 192 millió ember fogyasztotta világszerte. Az opioidok azonban továbbra is a legkárosabbak, az elmúlt évtizedben az opioid fogyasztás következtében bekövetkezett halálesetek száma 71 százalékkal nőtt, nők esetében 92 a férfiak esetében 63 százalékkal.
MTI
(Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com)
