A gyerekeket… Csak őket hagyjátok ki ebből, könyörgök!
Osváth Zsolt a YouTube-on indított műsorában egy filmes trükkel saját magával készített interjút. (Skizofrén egy helyzet, de jó, ebbe ne kössünk bele!) Zsolt tehát megkérdezte önmagát, hogy mi a helyzet a vőlegényével (…akkor ő most menyasszony? Vagy vőlegény 2?), és mit terveznek a jövőben. A válasz pedig: „Először is kezdjük úgy, hogy megteremtjük a szükséges feltételeket, aztán elindítunk egy nagyon durva procedúrát. Nem egyedülálló eset, létezik öröbefogadás. Ketten együtt nem tudunk örökbe fogadni, vagy csak Patrik egyedülállóként, vagy csak én egyedülállóként tudunk gyereket örökbe fogadni”.
És már meg is van a kiskapu! Teljesen mindegy, hogy a magyar törvények mire adnak lehetőséget.
Aztán leszögezi, hogy őket aztán senki nem befolyásolja a döntésükben. Én azért mégis megpróbálnám Zsoltot és a többi azonos nemű párt – ha nem is befolyásolni, de – gondolkodásra bírni. Értem én, hogy önmegvalósító, énközpontú világban élünk. Lassan mindenkinek az a legfontosabb, hogy ő mit kap az élettől, mit birtokol, mit élhet meg.
És ha egy örökbe fogadott gyermek a vágy tárgya homoszexuálisként, akkor a gyereket kell megszerezni, bármi áron! Mert ma a lélek és a szív helyett az ego az úr.
És senki nem akar úgy igazán mélyen belegondolni annak a gyermeknek az életébe, érzelmeibe, akinek két anyukája vagy két apukája van. Azon kívül, hogy az óvodában, iskolában folyamatos támadásnak vannak az ilyen kicsik kitéve, ezeket a gyerekeket konkrétan meglopják, méghozzá a saját örökbefogadó szüleik.
Aki homoszexuális férfiként fogad örökbe gyermeket, ellopja a gyermekétől az anyai gyengédség érzésének élményét, azt az igazi, tiszta, finom, féltő, női energiákkal teli szeretetet, amit csak egy nő adhat, ahogy megadta nekünk az édesanyánk is.
Akik pedig leszbikusként akarnak szülőkké válni, megfosztják az örökbefogadott gyermeket az apai szeretettől, amit nő sosem pótolhat. Semmivel. És ellopják tőlük az esélyt, hogy egy igazi családban nőjenek fel, ami egy anya és egy apa, avagy egy férfi és egy nő sziklaszilárd kapcsolatára épül.
Persze teljes családoknál is előfordulhat tragédia, haláleset, válás, bármi – de ha már eleve a gyermeket megfosztva indulunk a közös életnek, az esélyt sem adjuk meg a teljességre. Egyszerűen nem korrekt más kárára „önmegvalósítani”. Ez nettó önzőség. Az önző szülő pedig nem jó szülő. Élje meg a vágyait a maga hasznára, más meglopása nélkül – ahhoz valóban senkinek semmi köze! Az csak rá és Istenre tartozik, hogy mit tesz otthon a négy fal között.
De a gyerekeket ne! Könyörgök, csak őket hagyják teljes és tiszta életet élni!
(Kiemelt képünk forrása: Youtube, részlet a ZSHOW time című műsorból.)
