Hiányzó horgony a Deák téren

Az 1848-49-es forradalom alatt Hentzi császári generális a honvédsereg budavári ostromára válaszul terrorbombázást hajtott végre Pest történelmi belvárosa ellen. Számos középület mellett megsérült az az egyemeletes lakóház is, amely az Anker palota helyén állt. 1863-ban a leromlott állapotú épület helyére Pollack Ágoston (Pollack Mihály fia) egy klasszicista stílusú palotát tervezett, melynek kapubejárója mellé először függesztették ki a lakók névjegyzékét, majd kapupénzt vezettek be, ugyancsak elsőként Pest-szerte. A kapupénzt a házak főkapujának kinyitásáért kellett fizetni azoknak, akik este 9 óra után tértek haza. A házmesterek ezzel nemcsak plusz jövedelemhez jutottak, de szinte minden tudtak a lakók magánéletéről (a szocialista államrend ezt később jól ki is használta a házmesterek állambiztonsági beszervezésével).

Pest első négyemeletes házának tulajdonosa az örmény származású Gyertyánffy-család lett (a családnév eredetileg Dserak volt, ami örményül fényt, gyertyát jelent), így a palotát Gyertyánffy háznak hívták mindaddig, amíg 1864-ben a bécsi Anker Biztosító Társaság első magyarországi fiókja megnyílt az épületben, amelyet ezek után a ház homlokzatán elhelyezett hatalmas „Anker-udvar” felirat után a pesti köznyelvben csak Anker házként emlegettek.

A földszinten működött az Óbudáról ide áttelepült izraeliták Cheszed Neurim Betegsegélyező Egylet imaháza, valamint a Herzl kávéház. A kávéház arról volt ismert, hogy itt gyakorolták mesterségüket a sadchenek, azaz a zsidó házasságközvetítők. Ez annyit jelentett, hogy itt mutatták be nekik a férjhez adandó lányokat, akiknek akkoriban nem sok beleszólásuk volt, ki legyen „szívük választottja”. A hírhedt kerítőnő, Grosszmann-né – vagy más néven a „török nő” – 1887-ben innen szemelte ki az ártatlan lányokat, hogy aztán eladja őket a tehetős keleti megrendelő uraknak. Amikor ez kiderült, a tulajdonos Herzl Zsófia (Herzl Tivadar – Izrael állam megálmodójának rokona) kidobatta Grosszmann-nét a kávéházból, aki bosszúból feljelentette a Herzléket lánykereskedelem vádjával, amiben segítségére volt a korrupt és a prostitúcióban anyagilag érdekelt Thaisz budapesti rendőrfőkapitány. Végül úgy rendeződött a botrány, hogy Herzl Meisl főrabbi segítségét kérte, aki befolyását latba vetve rendezte az ügyet a rendőrfőkapitánnyal. (Forrás: Facebook/Imagine Budapest)

Az Anker Biztosító Társaság 1907-ben elhatározta, hogy a klasszicista Gyertyánffy ház helyére egy új épületet emeltet, amely külső megjelenésében, előkelőségével és monumentalitásával a társaság hírnevéhez méltó lehet. Végül a neves építészt, Alpár Ignácot, a Vajdahunyad vár és a Tőzsdepalota építészét kérték fel a ház megtervezésére, aki egy két saroktoronnyal, sátortetővel és annak szobordíszes lezárásával rendelkező grandiózus épülettel kívánt eleget tenni a felkérésnek. A kivitelezés során a sátortetőt egy hatalmas piramis helyettesíti, kiváltva ezzel a szakma és a városatyák bírálatát. „Na, de Ignác! Nem szégyelli magát?” – a városi legenda szerint így kiáltott fel Alpár Ignác felesége, amikor meglátta az elkészült Anker-palotát., mivel magasságával és egyedi stílusával merőben elütött a körülötte elhelyezkedő klasszicista épületektől.

A szecessziós épület 1910-re készült el. A piramis-szerű középső torony tetején egy éjszaka világító földgömböt helyeztek el, amelyet két sas tartott. A torony két oldalán két nőalak található, kezükben homokórával (az elmúlást jelképezik). A timpanon közepén található (ma üresen álló) bemélyedésben eredetileg egy horgony (németül Anker) volt elhelyezve, amely a biztonság és a remény jelképe, egyben utalt az építtető nevére is. A tetőt harmincöt különböző mintájú Zsolnay tetőcserép díszítette, de a homlokzaton helyett kapott a Zsolnay gyár másik híres terméke, a majolika. Felépülése idején az Anker ház eredetiségét a két épületrész közt húzódó, később Anker közre keresztelt nyitott átjáróban látták, ami hasonló utcácskák, pl. a Haris köz létrejöttét is ihlette. Érdekesség még, hogy az Anker köz túloldalán található épület az Anker ház építésekor túl egyszerű volt, ezért Alpár Ignácz az íves homlokzatra ugyanazt a díszítést tervezte, mint a főépületére. A díszes homlokzat mögött pedig maradt az egyszerű épület.

Az épület fizikai nagysága miatt számos híres ember fordult meg, illetve lakott benne. Az Anker köz 4-ben volt a polgári radikális, ateista Galilei Kör klubhelyisége. A szabadkőműves páholyok anyagi támogatását élvező galileisták egy minden dogma ellen harcot hirdető, szabadgondolkodó diákegyesület tagjai voltak. Irodalmi estjeiken Babits Mihály, Balázs Béla és Karinthy Frigyes szórakoztatta a hallgatóságot. A nagyjából ezer tagot számláló társaságot 1918. január 12-én oszlatta fel a rendőrség, miután illegális háborúellenes tevékenységbe kezdtek, röplapokat nyomtattak és juttattak a katonák közé. A Galilei Kör tagjai később aktívan részt vettek a Tanácsköztársaság vezetésében és működtetésében, illetve a két világháború között az illegális Kommunista Párt („Békepárt”) szellemi holdudvara is belőlük fejlődött ki.

A második világháború előtt Dr. Szondi Lipót idegorvos, a Magyar Királyi Állami Kórtani és Gyógytani Laboratórium főorvosa az Ankerben bérelt lakást. Szondi negyedszázados magyarországi munkásságának idején alkotta meg világhírű tesztjét, a Szondi-tesztet, amely a pszichológiai személyiségtesztek úttörőjének számít a mai napig. A háború után is sok híres művész járt ide haza, többek között a híres nevettető Hofi Géza is, aki 1968-tól haláláig az Anker házban lakott.

Az épület kisebb sérülésekkel megúszta a második világháborút, bár a szocializmusban többet pusztult, mint Budapest ostroma alatt. Ez betudható a polgári lakások tudatos felosztásának, az IKV (a szocializmusban az ingatlanfenntartással foglalkozó állami vállalat) hanyagságának és annak, hogy nem volt igazi gazdája az épületnek.

A hajdan szebb napokat látott bérpalota a 2000-es évekre végképp leromlott állapotba került. Mindezek ellenére a téli napos délutánokon, amikor a nap alacsonyabban jár, néha megcsillannak a romos homlokzaton még fellelhető Zsolnay díszek, mintha az épület fel akarná magára hívni a figyelmet, mintha jelezni szeretné, hogy milyen is lehetne, ha újra a régi fényében ragyogna. Szomorú, egyben felemelő élmény, hogy az épület 1910-es átadásától máig egyszer sem volt tatarozva, így a jó szemű járókelő még el tudja olvasni a timpanon mellvédjén látható eredeti felirat helyének körvonalait: ÉLET ÉS JÁRADÉK „AZ ANKER” BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG.

Fecske Gábor László