Varga Judit: erős, családokra és szuverén nemzetekre épülő Európa kell

Hangsúlyozta: „csak a saját nemzeti érdekeit őszintén és bátran felvállaló tagállamok alkothatnak hosszú távon is sikeres európai közösséget”. Magyarország uniós tagsága nem konformitást és megalkuvó beletörődést igényel, hanem aktív érdekérvényesítést, józan és bölcs együttműködést – fogalmazott.

Úgy vélte, kihívásokból nincs hiány, hiszen a 2008-as gazdasági válság legyengítette, a migrációs válság megosztotta az uniót, majd elveszítették Nagy-Britanniát, most pedig a koronavírus-járvánnyal kell szembenézni. „De mi, magyarok, mindig fel tudtunk állni, még az olyan nagy nemzeti tragédiából is, mint ami éppen száz éve történt hazánkban” – emlékeztetett.

Varga Judit kijelentette: nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez, és egy erős Magyarország Európát is erősebbé teszi.

Azt mondta, Magyarország, Kelet-Közép-Európa és az Európai Unió jövője nem lehet „az ideológiától túlfűtött politikai eszmeáramlatok játékszere”. A jövőt mi, magyarok az összes európai nemzettel együtt közösen alakítjuk, és a jövő kulcskérdéseinek eldöntésében a fiatal nemzedéknek lesz oroszlánrésze – fűzte hozzá.

Kijelentette: „az erős nemzetek erős Európájában hiszünk”, abban, hogy egy keresztény értékekre épülő civilizációban csak a nemzetek képesek arra az együttműködésre, amely mindenki javát szolgálja, ezért sosem szabad megfeledkezni Európa szellemi gyökereiről.

Kitért arra: fontos a fiatalok érdeklődését felkelteni az uniós ügyek iránt, továbbá azt biztosítani, hogy észrevételeik megjelenjenek az európai vitákban. Magyarország ezen a téren nem áll rosszul, tehetségesek, kreatívak és elkötelezettek a magyar fiatalok – mondta. Hozzátette: kiemelt hangsúlyt kell helyezni az elhivatott, a magyar érdekeket hatékonyan képviselő szakemberek utánpótlásának képzésére.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: az EU arra az elvre épül, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre könnyebb egy közösségben választ találni a közös érdekek és értékek mentén. Ilyen a béke fenntartása, a gazdaság felvirágoztatása, a klímaváltozás, a digitális kihívások kezelése, Európa globális befolyásának megtartása – sorolta.

Ugyanakkor fontos a szubszidiaritás, az arányosság elve is, vagyis, ha egy kérdést hatékonyabban lehet helyi, regionális szinten kezelni, nincs szükség közös válaszokra – magyarázta.

Megjegyezte: amikor ennyi új kihívással kell szembenézni, dinamikus vita zajlik arról, melyik kérdésre hol tudják a leghatékonyabb válaszokat megtalálni.

A képviseletvezető arról is beszélt, hogy szinte turbulensen változó, kihívásokkal teli világban élünk, annyi minden változik, hogy indokolt a még rövid távra készített programok újragondolása is, nem feledve az eredeti célokat, de igazodva az új kihívásokhoz.

Közölte: a fiatalok jelentik a jövőjét a szakemberképzésnek, az utánpótlását annak a szakembergárdának, amely garantálja, hogy színvonalas vita folyjon az EU kihívásairól és jövőjéről.

A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Judit és Zupkó Gábor adta át. A több mint húszéves múltra visszatekintő pályázatra idén számos pályamű érkezett anyaországi és határon túli magyar hallgatóktól. A tavaly decemberben megjelent pályázati hirdetmény kitekintést biztosított a közép-európai térségre, régiónk szerepére is.

(MTI)

Kiemelt képünkön Varga Judit igazságügyi miniszter érkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2020. március 23-án. MTI/Kovács Tamás