A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden Budapesten.
Schanda Tamás emlékeztetett, a Munka törvénykönyve szerint a 16 évesnél idősebbek vállalhatnak munkát, a szabály alól kivételt képez az iskolaszüneti munka, mert ebben az időszakban a 15. életévüket betöltöttek is dolgozhatnak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a 18 évesnél fiatalabb diákok munkába állásához szükség van a szülők írásos hozzájárulásához is, ebben az esetben a munkáltató és a diák között létrejött munkaszerződés csak a szülői hozzájárulással együtt érvényes.
Az államtitkár elmondta, a diákok foglalkoztatásánál is érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum:
amennyiben a tanuló napi nyolc órát dolgozik, akkor havonta legalább bruttó 161 ezer forint, ha középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkát lát el, akkor pedig bruttó 210 600 forint illeti meg.
Közölte, a munkáltatónak a munkaviszony kezdetét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is jeleznie kell, a bejelentést a diákok az elektronikus ügyfélkapun ellenőrizhetik. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál, más néven az alkalmi munkánál példaként említette, hogy mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 napra létesíthetnek munkaviszonyt a diákok.
Alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, éves szinten pedig legfeljebb 90 napig dolgozhatnak megszakítás nélkül a diákok.
Ennél a foglalkoztatási formánál nem kötelező munkaszerződést kötni, az adóhatóságnak azonban be kell jelenteni – ismertette az államtitkár. Hozzátette, a gazdaságvédelmi akcióterv értelmében 2020. december 31-ig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati alkalmi és idénymunka éves időtartama 180 napra emelkedett a korábbi 120 napról, a havi időtartama pedig 20 napra nőtt a korábbi 15 napról.
hirdetésAz iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatásról elmondta, a diák és a szövetkezet között létrejövő szerződésben – tagsági megállapodásban – egyebek mellett rögzíteni kell a fiatal által vállalt feladatok körét és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj legkisebb összegét.
Schanda Tamás kiemelte, a fiatalkorúak foglalkoztatásánál a munkáltatóknak tudniuk kell, hogy a diákok éjszakai munkát nem végezhetnek, részükre rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, az esetükben alkalmazott munkaidőkeret hossza pedig nem haladhatja meg az egy hetet.
Minden munkavállaló, így a diákok feladatait is a munkaadóknak úgy kell meghatározniuk, hogy az nem veszélyeztetheti egészségüket, testi épségüket, egészséges fejlődésüket
– jelentette ki az államtitkár. Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a munkahelyén nem biztosítottak ezek a feltételek, akkor jelezheti ezt a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak: a fővárosi vagy megyei kormányhivatalnak, illetve az ITM munkavédelmi főosztályánál is.
– A diákmunkára vonatkozó részletes tájékoztatás az ommf.gov.hu oldalon található, a tájékoztatás átolvasása a fiataloknak, szüleiknek és a diákokat fogadó munkáltatóknak is érdemes – mondta Schanda Tamás államtitkár.
– A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tudja igényelni a 20T34-es nyomtatványon – hívta fel a figyelmet az adóhivatal kedden. Az MTI-nek küldött közlemény szerint
a dokumentumot a legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthetik ki és küldhetik be az érintettek a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.
Kiemelték, a diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, amelyet szintén a munkáltató von le. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2021. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
Munkaviszony létesítésénél ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, amely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 161 ezer forint. Ugyanakkor a NAV azt javasolta a diákoknak, hogy a munkavégzésről szóló megállapodás előtt ellenőrizzék le a leendő munkáltatót az adóhivatal honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, ugyanis a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.
MTI
(Kiemelt képünk forrása a Pixabay.com.)
