Bezöldülnek a munkahelyek! Jön a környezettudatos HR
– A gazdaság újraindításával kapcsolatban egyre több szó esik a veszteségek mellett arról is, hogy az új munkahelyeknek a korábbinál sokkal környezettudatosabbnak kell lenniük. Mit jelent ez pontosan – és mi lehet ezügyben a „GreenHR” feladata?
– Az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővülnek a korábban meglévő humán erőforrás tevékenységek. A toborzás, a kiválasztás, a képzés, a fejlesztés, a nyugdíjazás, az elbocsátás stb. mellett nagyon izgalmas kérdések jelentek meg, melyek mind a fenntartható működés köré összpontosulnak.
Egyre fontosabb üggyé válik a természeti környezet – a teremtett világ – megóvása, ezért egyértelmű, hogy a munkahelyeken is markáns változásokra van szükség.
Több világcég is felismerte, hogy a fenntarthatóság az egyik kulcskérdés a sikeres szervezetek jövőjében. Jogosan merülhet fel ugyanakkor a kérdés, hogy ezzel a szervezeten belül miért éppen a HR foglalkozzon. Környezetvédelem és HR? Furcsa, ugye? Hasonlókkal eddig csak a marketing vagy PR-osztályok, illetve környezetvédelmi megbízottak kezdeményezésein keresztül találkozhattunk. Kötelező törvényi előírások, jogszabályok, CSR (Corporate social responsibility), társadalmi felelősségvállalás.
Ugyanakkor a humán erőforrás területe az, amely a mindennapokban a legintenzívebb kapcsolatban van a munkatársakkal. Ha a munkáltatók a környezettudatosságot szeretnénk erősíteni – márpedig ami a járvány előtt helyzeti előnyt jelentett, az most már kötelezővé fog válni –, akkor meggyőződésem szerint a humán erőforrások területére is koncentrálniuk kell. 
A HR a munkavállalói kapcsolatot folyamatosan képviseli és ellátja, így lehetősége van arra, hogy a fenntarthatóság gondolatát bevigye a szervezetbe. A green-HR egy olyan cégen belüli irányzat, melyet a világ számos vállalata ismer és 2010 óta már létezik Magyarországon is: a Human Resources Magazin (HRM) akkor rendezte meg hazánkban az első Zöld Kéz konferenciát, a Lánchíd Palotában.
– Nem szeretnék pesszimista lenni, de járványhelyzetben a környezettudatos gondolatok és az azokkal együtt járó többletkiadások nem lesznek a gazdasági helyreállás áldozatai? – Úgy gondolom, hogy a járvány – melynek elmúlását, mérséklődését már mindannyian nagyon várjuk – sok mindenen változtatott. Egyre több vezető előtt válik világossá, hogy nem térhetünk oda vissza, ahol korábban abbahagytuk. Kétségtelen azonban, hogy Magyarországon, ahogy több más európai országban is, most elsősorban a munkaerő elvesztése és a munkahely keresése lesz a HR terület középpontjában.
Már nem lehet ott folytatni, ahol korábban abbahagytuk, a járványhelyzet sok mindenre rámutatott a szervezeti működésen belül is.
Egyre világosabbá válik, hogy nem volt megfelelő az a felfogás, hogy a környezettudatos szemlélet szervezeten belüli érvényesítése csak „hab a tortán”; ennek a szemléletnek az egész működést át kell hatnia. Hosszabb távon a munkavállalók számára is fontos lesz, hogy egy-egy vállalat, szervezet milyen kapcsolatban van a környezetével, természeti környezetével, a fenntartható működéssel. 
– Magyarországon a nagyok vagy a kicsik tudnak ilyen téren példamutatóak lenni?
– Ez a szemléletmód mind a két irányból tud hatni. A lényeg, hogy a helyi igényekhez és lehetőségekhez legyen mód alkalmazkodni. Amikor egy transznacionális cégnél megjelennek a különböző országokban közös irányvonalak, akkor értelemszerűen ide is le kell hogy szivárogjon belőle valami.
Fontos azonban, hogy a cégek a helyi lehetőségekre is reagálhassanak.
Egy világcégnek különböző országokban, különböző földrészeken is lehetnek telephelyei. Egy Afrikában és egy Magyarországon lévő vállalatnak értelemszerűen eltérő jellegű fenntarthatósági problémákkal kell megküzdenie. Ezeknek a nagy cégeknek lehetőséget kell biztosítaniuk arra is, hogy a helyi érdekek alapján tevékenykedhessenek – a társadalom javára. A kisebb, új vállalatoknak pedig eleve bele kell építeniük a működésükbe a fenntarthatóbb üzemelést. Elengedhetetlen, hogy az összes érintett fél (stake holder) szempontja érvényesüljön – szemben a kizárólag a nyereséget szem előtt tartó részvényesi érdek (share holder) szempontjával.
Változtatnunk kell a vásárlási szokásainkon is.
A koronavírus-járvány okozta „shopping” kényszerszünet is lehetőséget ad arra, hogy rengeteg dolgot átértékeljünk magunkban. Például a divat területén nagyon fontos, hogy az értékes és időtálló kerüljön előtérbe, illetve hogy a termékek javítására is lehetőség nyíljon, ne csak mindig az új megvételére. Iamétlem: nem fogunk ugyanoda visszajutni, ahonnan fél évvel ezelőtt elindultunk, így a szemléletmód változása véleményem szerint elkerülhetetlen. 
– A Green-HR gondolata mennyire van jelen most Magyarországon?
– Nem jellemző még. Tulajdonképpen ezt össze kell kötni a társadalmi felelősségvállalás programmal, amelynek aztán markáns, az egész szervezetre kiható működési elvvé kell válnia. Még a folyamat elején vagyunk; tény, hogy jelenleg munkahelyeket kell teremteni, ugyanakkor ezeknek most számos környezettudatossági kritériumnak is meg kell felelniük.
Számos új munkahely, szakma fog kialakulni a közeljövően – olyanok, amikről ma még nem is tudunk.
A társadalmi felelősségvállalás gondolatának egy szervezeten belül a működés minden területébe, így a HR-be is be kell épülnie. Végül is ez az a terület, amelyik napi kapcsolatban van a munkavállalókkal, a vezetéssel: hatással kell lennie az új szervezeti értékek megfogalmazására, illetve motorja lehet egy a korábbinál még felelősebb kultúra kialakításának, mely egyre markánsabban figyelembe veszi az összes érdekelt fél, így a helyi közösségek érdekeit és a természeti környezet értékeit is.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása: Flickr.com
