A felelősség hárítása és a vezetés összeomlása.

Hogy mennyire működik az ellenzéki koalíció éles helyzetekben, arra jól rávilágít az, ami a Pesti Úti Idősek Otthonában történt. Az ügyben egy biztos: több, mint 200 koronavírus fertőzöttről tudunk és több mint 30 idős emberről, aki életét vesztette. Emberi sorsokról, családok gyászáról van szó. Ebben a helyzetben egy fővárosi fenntartású intézmény esetében a főpolgármester akkor sem háríthatja a felelősséget, ha nem közvetlenül ő okozta a bajt.

Egy erős kezű vezető ilyenkor a nyilvánosság elé áll, elnézést kér, azonnal intézkedik a hiányosságok megszüntetése érdekében és megkeresi a felelősöket. Nem pedig úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne az egészhez.

Sokatmondó, hogy végül a Honvédségnek kellett rendet tennie a Pesti úton. Mint ahogyan az is sokat elárul, hogy

hirdetés

Karácsony állítólagos szövetségesei közül senki nem volt, aki nyíltan kiállt volna a főpolgármester mellett.

Sem az MSZP, sem a DK, sem a Momentum nem kente hangosan a felelősséget a kormányra – esetleg egy-két közleményben halkan álltak ki Karácsony mögött.

Varga Ivett BKK vezér ügye.

Az elmúlt hetek fővárossal kapcsolatos híradásai a Pesti úti borzalmak mellett egy esetleges levélhamisítási üggyel voltak tele. A főváros által, az idősotthon vezetőjének nevében kiadott levéllel kapcsolatban ugyanis sajtónformációk szerint fennáll a gyanú, hogy az Karácsony stratégiai főtanácsadójának, Gyurcsány Ferenc bizalmi emberének, Gál J. Zoltánnak a gépén született. Közben történt egy másik fura, közleménnyel kapcsolatos eset is. A Főpolgármesteri Hivatal ugyanis közleményt adott ki Varga Ivett, a BKK vezérigazgatója, valamit Draskovics Tibor, a BKK Igazgatóságának elnöke nevében. Pár óra elteltével ugyanakkor Varga Ivett újabb közleménnyel jelentkezett, amelyben megtiltotta, hogy a nevében korábban kiadott dokumentumot a nevével használják.

Saját közleménye végén Varga Ivett az s.k., a saját kezűleg rövidítést használja, vagyis gyakorlatilag elhatárolódik munkáltatója mondataitól.

Bár az ügy hátterét nem ismerjük, elképzelhetetlen, hogy egy normálisan és szakmai alapon működő hivatalban ilyesmi megtörténjen.

Hatalmi harcok.

A fenti üggyel kapcsolatban is láthatóak a háttérben felsejlő hatalmi harcok. Van azonban egy másik eset, ahol nyilvánvalóvá válik a fővárost koalícióban irányító baloldali pártok közötti véleménykülönbség. Ez azzal kezdődött, hogy az MSZP az önkormányzati választás előtt felmerült súlyos vádak ellenére Gajda Pétert jelölte a Közgyűlés Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság elnökének. Kecskére káposztát – jegyezhetnénk meg, de úgy tűnik, ez már a Momentumnak is sok volt, arra szólították fel ugyanis a szocialistákat, hogy amíg Gajda nem tisztázza magát, vonják vissza jelölését.

 Ez egyébként már a sokadik esete az állítólagos szövetségesek egymásnak feszülésének.

Szinte megszámolni sem tudjuk, hogy kerületi szinten hányszor ütköztették érdekeiket a baloldali pártok, sokszor megbénítva, vagy lassítva ezzel a helyi döntéshozatalt.

Összehívatlan Közgyűlés.

A pontot az i-re maga Karácsony Gergely teszi fel. A veszélyhelyzet kihirdetése óta ugyanis a főpolgármester egy személyben hoz döntéseket, sokszor olyanokat, amelyek jelentősen befolyásolják a budapestiek életét, elég csak a nagykörútra felfestett biciklisávra gondolni. Ráadásul annak ellenére, hogy a Parlament minden héten ülésezik, Karácsony a Fővárosi Közgyűlést sem márciusban, sem áprilisban nem hívta össze.

Milyen érdekes, hogy míg nyugaton máig tartja magát az az álhír, hogy a magyar Parlament nem ülésezik a veszélyhelyzet idején, senki egy szót sem szól Nyugat-Európában és Amerikában arról, hogy egy másik, demokratikusan megválasztott testület, a Fővárosi Közgyűlés ülései rendre elmaradnak – persze úgy, hogy közben a főpolgármester döntéseket hoz.

De ez már messzire vezet, és nem vigasztalja a fővárosiakat. Végül már csak egy kérdésem maradt: kedves Karácsony Gergelyre szavazók: ezt akartátok október 13-án?