Harminc éve tartotta alakuló ülését az első szabadon választott Országgyűlés

Magyarországon a több mint négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én, majd április 8-án tartották az első többpárti, szabad parlamenti választásokat. A csaknem 65 százalékos részvétellel lezajlott voksolás után a négy százalékos parlamenti küszöböt az MDF, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), az FKGP, az MSZMP utódaként létrejött Magyar Szocialista Párt, a Fidesz és a KDNP érte el. 

Az 1990. május 2-án megalakult, 386 tagú új Országgyűlésben az MDF 165, az SZDSZ 94, az FKGP 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a KDNP 21 képviselői hellyel rendelkezett, hét képviselő volt független. Az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket ellátó Göncz Árpád másnap, május 3-án kérte föl Antall Józsefet, a választásokon győztes MDF elnökét kormányalakításra.

Az Országgyűlés május 23-án elfogadta a kormány programját és miniszterelnökké választotta Antall Józsefet, a kormány letette a hivatali esküt. A kabinetbe az MDF 9, az FKGP 4, a KDNP egy tagot delegált, három tárca élére független, párton kívüli politikus került. A hárompárti koalíciós kormány megalakulásakor 59,5 százalékos parlamenti többséggel rendelkezett.

MTVA/Róka László

Hirdetés

Nehéz örökség

Antall József tisztában volt azzal, hogy nagyon nehéz feladat vár rá és kabinetjére, már az első kormányülésen e szállóigévé vált szavakkal fordult minisztereihez,

„Önök egy kamikaze-kormányban vesznek részt.”

Az Antall-kormánynak a súlyos válsággal küzdő gazdaság, az örökölt hatalmas államadósságot szorításában jelentős konfliktusok, érdekütközések sorát kellett kezelnie. A kormányzás három és fél éve alatt elfogadták a politikai-gazdasági-társadalmi átalakulást segítő, szentesítő törvényeket, és az immár plurális demokráciában megkezdődött a szociális piacgazdaság kiépítése. Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek, az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. Kivonultak a szovjet csapatok, megszűntek a volt szocialista tábor katonai és gazdasági tömörülései, a Varsói Szerződés és a KGST, Magyarország kezdeményezésével létrejött a visegrádi országok (Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország) együttműködési csoportja.

Antall József kormányfői működésének szinte első napjától küzdött betegségével. Ciklusát nem tölthette ki: 1993. december 12-én meghalt. Az új kormány Boross Péter addigi belügyminiszter vezetésével 1993. december 13-án alakult meg.

MTI

Kapcsolódó cikkünk:

Áder: Nemzeti összefogásra van szükség!

'Fel a tetejéhez' gomb