Simon András nemcsak rajzaival, de gondolataival is erőt ad a hétköznapokban

1. A szeretet: Isten országának „anyaföldje” bennünk.

2. A szeretet helyes önismeretre tanít, kiábrándít hamis „önmagadból”, és összetör: csak hogy felemelhessen.

3. A mosoly: vidáman világító kis ablak a közöny sötét éjszakájában.

4. A hit: Isten megmentő szeretetének horgonya, amelyet a remény elszakíthatatlan horgonykötelével bocsát szívünk mélyére az Úr.

5. A megbocsátás: Isten új életre szülő teremtő ereje bennünk.

6. A türelem: a szeretet kőbe vésődő és állandóan mélyülő fájdalma.

7. Isten nem tolakodó. A benned lévő űrt csak úgy tölti be, ha kívánod és magadba hívod őt.

8. Küzdelmes az élet, s megsebződünk. Önzések tövise véresre karcol. De vigasztalót küld az Isten, s Lelkével értünk maga harcol.

9. Beszélgetünk… Szavaidnál is mélyebben érint a gyöngéd figyelem, amellyel hangtalanul mondod, hogy teljesen elfogadsz.

10. Jöjj, Szentlélek, töltsd be a lelkem, bűneim salakját égesd ki bennem! Szelíd társam vagy, áradó élet, titokzatos erő, mely szeretni késztet.

+1 Isten olykor éppen azzal tanít alázatra és bölcsességre, hogy kérésünk ellenére sem szabadít meg súlyos terheinktől. Amikor szeretettel hordozzuk a fájdalom keresztjét, Isten életében osztozunk. Feltárulnak előttünk a mélység és magasság titkai.