Elhalasztják a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust
A vatikáni sajtóközpont vezetője közleményében hangsúlyozta, hogy a döntést Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával közösen hozta meg. Az egy évvel történő halasztást a jelenlegi nemzetközi egészségügyi helyzettel és ennek következményeivel indokolták, a hívők és zarándokok mozgására és gyülekezésére tekintettel. Korábban a Vatikán már más, nagy tömegeket vonzó, nemzetközi egyházi találkozók megrendezését is jövőre halasztotta.
A NEK idei budapesti találkozójának jelentőségét Ferenc pápa tavaly december 15-én, advent harmadik vasárnapján külön hangsúlyozta a Szent Péter téren mondott beszédében. Ezt megelőzően az egyházfő december 8-án a Vatikán közelében rendezett nemzetközi betlehemkiállításra látogatott el, amelynek a NEK-re készülő Magyarország volt a díszvendége.
Áder János államfő személyesen is egyeztetett Ferenc pápával az egyházfő részvételéről a budapesti eucharisztikus kongresszuson, és szó volt róla a szentszéki államtitkárságon február közepén tartott megbeszélésein is. Egy jól értesült olasz vatikáni tudósító, Francesco Antonio Grana február 28-án arról írt közösségi oldalán, hogy Ferenc pápa részt kíván venni a NEK budapesti találkozóján, talán az egyhetes nemzetközi egyházi esemény zárónapján. A tudósító szentszéki forrásokra hivatkozva akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Ferenc pápa részvételének szervezése „már előrehaladott állapotban” volt. A Vatikán erről szóló hivatalos bejelentését a járvány akadályozta meg.
A koronavírus-fertőzés február 20-i olaszországi terjedése óta a Vatikán minden nemzetközi, nagy tömegeket vonzó eseményt későbbi időpontra halasztott, akár olaszországi, akár külföldi egyházi találkozóról legyen szó. Az egyetemistáknak májusban a Vatikánban tervezett világtalálkozóját idén októberre tették át, a 2021-ben Rómában esedékes Családok Világtalálkozóját 2022 júniusára, a Lisszabonban 2022 augusztusára kitűzött Ifjúsági Világtalálkozót pedig szintén egy évvel későbbre, 2023 nyarára halasztották.
Vatikánvárost, benne a Szent Péter-bazilikát és a Szent Péter teret március 11-én lezárták. Azóta Ferenc pápa a miséket és az audienciákat is hívők nélkül tartja meg, internetes közvetítéssel. A Vatikán működésének részleges újraindításáról a pápai állam az olasz kormánynak az óvintézkedések fokozatos feloldásáról a következő napokban várható döntései alapján határoz.
A vatikáni bejelentést követően Erdő Péter bíboros nyilatkozott az M1 aktuális csatornának, s reményét fejezte ki, hogy a jövő szeptemberi budapesti kongresszusra már nem lesz egészségügyi kockázata a találkozónak, helyreáll a közlekedés, és az emberek lelkébe is visszatér az optimizmus.
Az eredetileg 2020. szeptember 13-tól 20-ig tervezett kongresszusra csaknem száz országból több mint 50 ezer ember regisztrált. A záró misére Ferenc pápát is várták.
A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek szerepeltek.
A katolikus egyház tanítása szerint az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongresszust négyévente rendezik meg.
Magyarország második alkalommal ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten megtartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró, a Hősök terén bemutatott szentmiséjén félmillió hívő vett részt.
Hirdetés
(MTI)
Kiemelt képünk forrása: Freepik.com
Hirdetés
