Nagyotmondás helyett hallgatást!
Ez a járvány egyáltalán nem játék, és a következtében kialakult válságban már nem csak a pénzünk, megtakarításaink, a nemzet vagyona forog kockán, hanem emberi életek sokasága. Hogy mennyi emberéletet követelhet a járványügyi válság félrekezelése, azt megmutatta nekünk Olaszország és Spanyolország esete, mely intő példa kell legyen mindenki számára. És persze azt is fontos észrevennünk, hogy a balliberálisok számára mennyire nem számít az emberi élet, az egészség, és csak egy dolog van, amiért mindenre hajlandók; és az a pénz. Ezért ez a válság ma sokkal többről szól, elsősorban az élet védelme a legfontosabb – hívja fel a figyelmünket a cikk szerzője.
A 2010 előtti nyolc év, a Gyurcsány-Bajnai korszak válságkezelés jellemzői sokak számára ismertek. Ugyanakkor a fiatalabb generáció felvilágosítása, illetve hogy többé ne forduljon elő, nem lehet elégszer ismételni annak főbb pontjait.
Milyen lépések voltak akkor és most?
2008-ban a gazdaság élénkítése céljából meghozott döntések nem hozták meg kívánt hatásukat, az országnak nem volt pénze. A Gyurcsány–Bajnai kormányok idején hozott szigorítások terheit elsősorban a lakosság viselte. Ezzel szemben most az Orbán-kormány a pártokat, bankokat, multikat és az önkormányzatokat is bevonta a közteherviselésbe. Míg a családok és hazai vállalkozások jelentős részét devizaadósságba taszította a Gyurcsány-Bajnai korszak, addig most hitelmoratóriumot hirdettek. Az előző kormányok megszüntették a 13. havi nyugdíjat, most ezeknek a visszavezetését tervezik.
Akkor bérbefagyasztást valósítottak meg a közszférában, most a magánszférában a leginkább rászorulóknak ad bértámogatást a kormány. 2010 előtt a költségvetés hiánya minden évben jóval meghaladta a három százalékot, az Orbán-kormány azt minden évben három százalék alatt tartotta és szándékozik is fenntartani a jelenlegi válság évében is. „A Gyurcsány–Bajnai kormányok megszüntették a családi kedvezményeket, az otthonteremtési kedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket. Az Orbán-kormány a jelenlegi válság idején is a családok megvédését tartja az egyik legfontosabb feladatának, ezért fenn kívánja tartani az eddig hozott családvédelmi intézkedéseit” – írja Novoszáth Péter.
Az előző kormányok növelték az adókat (szja, áfa, jövedéki adó ), és a nyugdíjkorhatárt is felemelték 65 évre. És mit tett az Orbán-kormány? Jelentős mértékben csökkentette az adó- és járulékterheket. S ami talán most a legfontosabb: a Gyurcsány-Bajnai kormány hatszáz milliárd forintot vont ki az egészségügyből, ezzel az összeomlás szélére sodorva a betegellátást, valamint eladósították a kórházak többségét. „Tizenhatezer kórházi ágyat szüntettek meg, gyakorlatilag befagyasztották az egyébként is igen alacsony béreket az egészségügyi ágazatban. Az Orbán-kormány béremelések sorát hajtotta végre már eddig is, és most a válságra való tekintettel jelentős jutalmat, bruttó 500 ezer forintot és további béremeléseket kíván kifizetni az ágazatban dolgozóknak.”
2010 előtt nem volt olyan év, amikor csökkent volna a munkanélküliség, a magyar munkaképes korúak kevesebb, mint 60%-a dolgozott. Az Unióban Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatás színvonala. S míg akkor az EU közvetlen támogatást is adott a kormányoknak, most csodák csodájára, nem ad – folytatja sorait a cikk szerzője.
Az ország szuverenitását feladva, a Gyurcsány-Bajnai kormányok legfőbb intézkedéseikként különböző nemzetközi szervezetekhez, az IMF-hez, a Világbankhoz és az EU-hoz rohantak pénzügyi támogatásért. Számos, az országra nézve megalázó feltételek mellett felvették Magyarország történelmének eddigi legnagyobb hitelét.
„A lakosság devizahitelei és az államadósság szerkezete szintén kényszerpályára állította a magyar gazdaságot. Az akkori válság idején a forint megközelítőleg 50 százalékot romlott.” Az előző kormányok által felvett gigahitelt ugyanakkor az Orbán-kormány fizette vissza. Gyurcsány Ferenc és társai megszorító-csomagjaikkal a helyett, hogy csökkentették volna a veszteségeket, csak tovább mélyítették azokat. Ennek következtében a gazdaság csak jóval lassabban tudott újra talpra állni.
Fontos látni, hogy az előző kormányok válságkezelési stratégiáira a hitelfelvételek és a megszorítások voltak jellemzőek, melyekhez még Soros György amerikai spekuláns háttértámogatását is élvezhették. És ne feledjük el az OTP irányába indított felvásárlási hadjáratát sem!
A tanulság
Az Orbán-kormány 10 éves időszaka a felhalmozás évtizede volt, aminek köszönhetően most az ország elérhető tartalékokhoz nyúlhat, a koronavírus-járvány lecsengése után pedig újra talpra állhat.
Ne feledjük: Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Simor András és Veres János, illetve a többi nagyokos balliberális egyszer már félrekezeltek egy válságot, ezért éppen itt az ideje, hogy ne hangoskodjanak, hanem szép csendben maradjanak otthon, és ne próbálják akadályozni ennek a sokkal bonyolultabb válságnak a megoldását. Hiszen a mostani szituációban az emberek egészségére is oda kell figyelni.
A magyar embereknek ezekben az embert próbáló időkben leginkább nyugalomra, a járványhelyzet mielőbbi megoldására van szükségük, s nem pedig parttalan vitákra és nagyot mondásokra – zárja sorait Novoszáth Péter.
