Föltámadt, alleluja! – a hitvalló dal négy évtizede zengi a remény üzenetét
Azt gondolom, nincsen Magyarországnak olyan szeglete, ahol, ha elkezdenénk énekelni ezt a dalt, ne kapcsolódna be ahhoz valaki. Akárhányszor adta elő Sillye Jenő ezt az énekét – amelynek eredeti szövegét Kovács Gábor papköltő szerezte, és egy nagyobb lélegzetvételű mű, a Kristályóriás betétdala volt –, mindannyiszor hittel és erővel tette. A dal sokak számára azonban többet rejtett a benne megfogalmazott szavaknál.
Sillye Jenő a Vasárnapnak: Sokkal többet tudok az Úristenre bízni
A szabadság és az új és jobb élet reménye tapadt a fiatalok körében himnusszá lett énekhez. A gitáros előadó soha nem politikai és a kommunista rendszer elleni felhanggal zengte a Feltámadt Jézusról szóló megzenésített hitvallást. Őt egy dolog motiválta: hogyan tudja az egyház élő és fiatal tagjaként megélni, megvallani Istenbe vetett hitét.
– Sokan a kommunizmus idején nem Istenből próbáltak életerőt meríteni, és inkább lemondtak Krisztus követéséről. Elhagyták a hitüket, mert attól kellett tartaniuk, hogy ha az kiderül, elveszítik az állásukat, vagy nem tudják elvégezni az egyetemet, és mindenféle hátrány érheti őket – mondta el kérdésünkre a dalszerző énekes, aki ezzel szemben a radikális Jézus-követést választotta kompromisszumok nélkül. Ez az attitűd sokaknak vált vonzóvá, és komolyabban kezdték el megélni a hitüket. De voltak olyanok is, akik ebből csak a kiállás bátorságát ragadták meg, amelyet alkalmas eszköznek értékeltek a diktatúra bástyáinak gyengítésére.
Sillye Jenő a Vasárnapnak: Sokkal többet tudok az Úristenre bízni
Az élet élni akart. Akár az istentelen rendszer orra alá tört borsot, akár a hitüket elhagyók megszólításában nyújtott segítséget, de a dal élt és nagy feladatot látott el. „Jenőék tudták, hogy bizonyos dolgokat nem kiálthatnak a világba, de azt is tudták, hogy meg kell vallani a hitüket” – írja Bodnár Dániel a Jenőről szóló életrajzi könyvében, hozzátéve, hogy „Jenő szerint a Kádár-rendszerben nem volt igazi politikai ellenállás Magyarországon, a szocialista hatalom igazi ellenfelei a történelmi egyházak voltak. Őket kellett földbe taposni, közülük is elsősorban a legnagyobb múltú katolikus egyházat” – olvasható a Lélektől lélekig című könyvben.
– Még 1978-ban született a Föltámadt, alleluja! című dal. Gábor (Kovács Gábor papköltő – a szerk.) írta a szövegét, de csak a verssorokat, a refrént én tettem hozzá. Ez az egyik legnépszerűbb énekem, amit nem tudok elvonatkoztatni Szent II. János Pál pápa megválasztásától. Azt éreztem, az ő pápaságának kezdete, később pedig az egész szolgálata kézzel foghatóan üzente meg a világnak:
a feltámadt Jézus velünk van! Mintha a Szentatyával Jézus jött volna közénk!
– emlékezett vissza a dalszerző énekes a Szállj, dalom című interjúkötetben. 
Az idei húsvét alatt szintén megtapasztalunk egyfajta nyomást magunkon. A vírusjárvány fenyegetettsége terheli a mindennapjainkat. A feltámadás üzenete ennek ellenére ott kopog az ajtónk előtt. Csak rajtunk áll, hogy Isten jelenlétének örök tavaszát mikor engedjük be az életünkbe! Segítsen bennünket Sillye Jenő negyvenkét évvel ezelőtt szerzett éneke, amely most is azt üzeni: van remény, van élet, mert „Jézus föltámadt, alleluja”!
Gável András
A kiemelt képünk forrása: Bodnár Dániel Lélektől lélekig című könyve, felelős kiadó: Gável András
További olvasásra ajánlott írásunk a témában:
Sillye Jenő a Vasárnapnak: Sokkal többet tudok az Úristenre bízni
