Átfogó intézkedésekről, monetáris eszközeinek átalakításáról – köztük két hiteleszköz kamatának emeléséről – döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. A részleteket ismertető Matolcsy György jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az intézkedések 3000 milliárd forinttal, az idei GDP 6 százalékával támogatják a pénzügyi rendszert, ami a kormány lépéseivel együtt elegendő a pénzügyi, gazdasági biztonság helyreállításához, a bizalom megteremtéséhez, és ennek alapján továbbra is 2-3 százalékos gazdasági növekedés várható a jegybank szerint az idén Magyarországon.
A bejelentést a piacok kedvezően fogadták, a forint árfolyama és a főbb részvények árfolyama is erősödött.
A bankszövetség úgy vélte, hogy a kormány és az MNB kellő időben és nagyságrendben hozott érdemi döntéseket, a kedden bejelentett eszközrendszer jelentősen hozzájárul a veszélyhelyzet negatív hatásainak tompításához, és az azt követő gazdasági újraindulás elősegítéséhez.
Elemzők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy
az MNB egyszerre lazított és szigorított is, és úgy vélték, az intézkedések segítik a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek leküzdését.
Matolcsy György ismertette, a monetáris tanács 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát.
hirdetésA jegybanki alapkamat nem változott, 0,90 százalék maradt, ahogy nem változott az O/N jegybanki betét kamata sem, mínusz 0,05 százalék maradt.
2020. április 20-án az MNB elindítja a Növekedési Hitelprogram Hajrá elnevezésű konstrukciót,
1000 milliárd forinttal megemelve a jelenlegi keretösszeget.
Az NHP fix konstrukcióból eddig fel nem használt 500 milliárd forinttal együtt az MNB 1500 milliárd forintnyi olcsó és stabil forrást biztosít a kkv-szektor hitelezésére az összevont NHP Hajrá konstrukció keretében.
Az MNB állampapír-vásárlási programot indít a másodlagos piacon, valamint a bankrendszer hosszútávú forrásellátottságának növelése érdekében újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját – ismertette.
Az MNB közleménye kitért arra is, hogy a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére a jegybank, és a kkv-k által fizetendő kamat is változatlanul legfeljebb 2,5 százalék lehet.
Továbbra is elérhetőek lesznek beruházási hitelek (ideértve a lízinget is), de az elhúzódó és lassabban megtérülő beruházások finanszírozása érdekében a refinanszírozási hitel maximális futamidejét 20 évben határozták meg. A vállalatok likviditásának biztosítása érdekében a konstrukció keretében forgóeszközhitelek nyújtására is lehetőség lesz, kellően széles körű felhasználással, legfeljebb hároméves futamidő mellett.
Emellett az adósságszolgálat mérséklése céljából hitelek kiváltása is megengedett. A kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzése érdekében az egy kkv által elérhető maximális hitelösszeg 20 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a vállalatok minél hamarabb forráshoz jussanak, a bankok hiteldöntéshez rendelkezésre álló ideje két hétre korlátozódik.
A jegybank vállalati kötvényvásárlási programjának, a Növekedési Kötvényprogramnak a 450 milliárd forintos keretösszege változatlan marad.
A keretösszegnek eddig a fele került felhasználásra, így több mint 200 milliárd forint áll még rendelkezésre a hazai székhellyel rendelkező, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények jegybanki vásárlására. A Növekedési Kötvényprogramban rendelkezésre álló szabad keretösszeg ugyan jelenleg megfelelő, azonban a program egyes paramétereinek módosításával az MNB tovább segítheti a vállalati kötvénypiac likviditásának növelését.
A jegybank egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettségének 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra történő növelése elősegíti, hogy a vállalati szektor nagyobb mértékben támaszkodjon a bankhitelnek alternatívát jelentő forrásbevonási módokra. A programban vásárolható értékpapírok futamidejének 10 évről 20 évre való emelése pedig lehetőséget ad arra, hogy a vállalati szektor – az európai versenytársakhoz hasonlóan – fenntartható, stabil és hosszútávú finanszírozáshoz jusson.
Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB a preferenciális betéti eszközzel sterilizálja, így a programok hatása monetáris politikai szempontból semleges.
Annak érdekében, hogy a hitelintézetek érdekeltek legyenek a növekvő hitelkockázatok ellenére is aktivitásuk fenntartásában, a monetáris tanács döntésének értelmében 2020. május 4-től átmeneti időre, 2021. június végéig a preferenciális betét sávos kamatozásúvá alakul. Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében megvalósuló, 2020. április 7. utáni hitel- illetve kötvényállomány-növekedésre az MNB az alapkamatnál magasabb, 4 százalékos kamatot fizet – írták.
MTI
