Zybertowicz: Nemcsak pénzzel fogunk fizetni, hanem a reményeinkkel is

Andrzej Zybertowic lengyel szociológus a koronavírus-járvány miatt megváltozott világunk elfogadásához nyújt kilenc tanácsot, mellyel csökkenthetjük azokat a veszteségeket, amik előtt az egész emberiség áll. A teljes cikk a Mandineren olvasható.

Andrzej Zybertowicz lengyel szociológus a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan arról számolt be, hogy mára a globalizáció túlzottan is összekötötte a világ minden pontját. A gyorsan kialakult válság részint ennek tudható be. A szociológus úgy véli, a „határ” egy alapvető értéket kell, hogy képviseljen a járvány utáni időkben is, de addig viszont nagyon sok nehézség zúdul az egész emberiségre, mely során reményeinkkel, álmainkkal is fizetünk kell. 

A szociológus szerint az elmúlt évtizedekben az a kép alakul ki az emberiségben, hogy teljesen uralom alatt tartjuk a bolygót. A tudomány, a technika eszközeivel az emberiség megteremtette az a keretet, amelyen belül fenntartható a gazdaság, a politika és a kultúra.

Ugyanakkor a mostani láthatatlan ellenség által létrehozott globális megrázkódtatás rávilágított arra, hogy világunk törékenyebb, mint gondoltuk.


Hirdetés
Koronavírus (Forrás: Pixabay.com)

A társadalomtudós rámutatott arra, hogy az életünket körülvevő egészségügyi rendfenntartási, kommunikációs, pénzügyi rendszerek a jelenleg infrastruktúrájukból kifolyólag nem lesznek képesek arra, hogy azt a szolgáltatást és azt a minőséget nyújtsák, mint amit eddig elvártunk tőlük. Úgy véli, a válságot nem lehet elkerülni, de annak következményei tompíthatók. 

A lengyel szociológus szerint minden szervezetnek jelentősen változtatni kell működése összetettségén, csökkenteni és egyszerűsíteni kell folyamatait, kapcsolattartását, ehhez nyújt kilenc pontos útmutatót:

  1. Az embernek egyfajta természete van, szemben több baloldali ideológus elképzelésével, mely szerint az emberi természet plasztikus, tetszőlegesen választható. Az ember létezésének korlátai vannak. Az emberi világ nem lehetséges konfliktusok és egyenlőtlenségek nélkül; mi csak mérsékelhetjük azokat.
  2. Léteznek erők, amelyekkel szemben – a tudomány és technika haladása ellenére – tehetetlenek vagyunk. Még ha meglesz is a vakcina, idő kell, hogy általánosan elérhető legyen, addig pedig sokan meghalnak. De van orvosságunk a félelem ellen – az értékei szerint élő közösség támogatása.
  3. A társadalom, a kultúra, a gazdaság – közlekedőedények. Az egyik destabilizálása befolyásolja a többit. Ezt tudjuk, de pontosabban nem tudjuk, hogyan valósul ez meg. A társadalmi valóság rendszerszerű természete állandóan állít elő előre nem látható jelenségeket. Ez nemcsak a hatóságoknak, hanem mindenkinek szól: mindig kell lennie B-tervnek.
  4. A globalizáció túlságosan is összekötötte egymással a világ különböző részeit. Az előre nem várható következmények száma arányosan növekszik a társadalmi élet összetettségével és különbözőségével. Határok nélküli világot építettünk. Ez a válság figyelmeztet: ne felejtsük el, hogy a „határ” az egyik alapvető érték.
  5. Az alkalmazkodási folyamatok időt igényelnek. Mire kialakulnak, próbálkozások és hibák egész sorát fogjuk elkövetni, amit nem lehet elkerülni, és ennek komoly ára van. Nemcsak pénzzel fogunk ezekért fizetni, hanem a reményeinkkel, ábrándjainkkal és lelki szenvedésekkel.
  6. Nem mindenre, amit megszoktunk, van igazán szükségünk. Sok országban a majdnem általános jólét paradox módon a bőség kríziséhez vezetett. Itt az idő, hogy revideáljuk a szükségleteinket.
  7. Még inkább, mint eddig, érvényes a szabály: nem tudjuk, mennyi mindent nem tudunk még! Ne legyenek illúzióink, hogy az algoritmusok, intelligens gépek és automaták megoldják a problémáinkat. Egyre inkább magunk sem értjük a működésüket. Komolyan el kellene gondolkodnunk azon, hogy megérkezett az idő a technológiai fejlődés lassítására.
  8. Azt mondják többen, hogy befejeződött az a világ, amelyet ismertünk. Nézzünk erre másként. A szótárunkban sok elfeledett fogalom van: felelősség, kötelesség, önkontroll. Adjunk nekik új életet.
  9. Térjünk vissza a régi erények gyakorlásához. Alázat nélkül nem fogjuk megérteni sem a világot, sem önmagunkat. Hősiesség nélkül nem fogunk tudni helyt állni az akadályokkal szemben. Megértés és nagyvonalúság nélkül nem fogjuk tudni elviselni egymást.

A teljes cikk a Mandineren olvasható.

Kiemelt képünk forrása: A MOL Hygi fertőtlenítőszer gyártásáról a cég almásfüzitői gyára. MTI/MOL

'Fel a tetejéhez' gomb