Tévedés, hogy az EU plusz forrást ad Magyarországnak!
„Az ellenzék ismét hazudik, amikor azt állítja, hogy az Európai Unió támogatást biztosít Magyarország számára a koronavírus elleni védekezéshez” – mondja el a szombaton közzétett videóban Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Úgy fogalmaz: amíg Brüsszel semmilyen új forrást nem biztosít számunkra, a kormány 245 milliárd forintot fordított eddig a védekezésre. S mivel ez egy felülről nyitott keret, így minden forrás biztosított ahhoz, hogy a magyar emberek egészségét megvédjék, és enyhítsék a járvány okozta károkat.
Hollik egyúttal kéri az ellenzéket, hogy ne terjesszenek hamis információkat, a kialakult helyzetben sokkal inkább az összefogásra van szükség, nem pedig rosszindulatú félretájékoztatásra.
Deutsch: Nincs szó plusz forrásról
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő vasárnap reagált Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP) képviselőjének állításaira Facebook-oldalán. Mint írta: „Az MSZP utolsóként megmaradt EP-képviselője, Ujhelyi István az Európai Uniónak a koronavírus-járvány elleni küzdelem érdekében a tagállamok számára javasolt pénzügyi támogatásaival kapcsolatban sorozatosan téves és valótlan állításokat fogalmaz meg”.
Deutsch Tamás szerint az MSZP EP képviselőjének állításaival szemben a tény az, hogy „a sokat emlegetett úgynevezett uniós mentőprogram 37 milliárd eurós keretében semmilyen új forrás, plusz pénz nincs. Ezek az összegek a tagállamoknak a 2014-2020-as időszakra már korábban, hét évre előre megítélt tagállami uniós pénzügyi borítékjaiban benne vannak”. Rámutatott arra is, hogy ugyanerre hívta fel a figyelmet Andrej Babis cseh kormányfő saját Twitter-oldalán hétvégén, ahol megjegyezte: „az Európai Unió egy koronával sem adott többet a COVID-19 elleni harcra, mint amennyire a tagállamok már a pandémia előtt jogosultak voltak.”
A megítélt 1,2 milliárd euró nem jelent plusz pénzt. „Az már régen a miénk.”
A politikus azt is kijelentette, annak ellenére, hogy a járványnak milyen súlyos és rendkívül komolyak a már most érezhető költségvetési, gazdasági és szociális következményei, az EU késlekedett döntéseinek meghozatalával. – Végeredményben a biztosság javaslatai egyetlen tagországnak sem biztosítanak több pénzt, csupán a tagállamok alig egyharmadának előbb fogják odaadni azokat a fejlesztési forrásokat, amiket már egyébként is elkülönítettek az adott ország számára az európai régiók felzárkóztatását szolgáló pénzekként az EU költségvetésében. Ezért Magyarországnak egyetlen egy fillér plusz európai uniós forrást nem jelent ez a Bizottsági javaslat – fűzi hozzá bejegyzésében. 
Ahogy több más tagállam esetében, így Magyarországon is a regionális fejlesztési források már nem átcsoportosíthatóak. A Magyarországhoz hasonlóan jól teljesítő tagállamok az uniós fejlesztési forrásokat már teljes egészében vagy a 100%-hoz közeli mértékben lekötötték. „A 2014-2020-as hét éves keretköltségvetési ciklus vége felé a tagállamok többsége uniós jóváhagyás mellett már időben eldöntötte, leszerződte/lekötötte és többségében elköltötte a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat. Ezek a felzárkóztatási források az uniós szabályokkal összhangban olyan gazdaságfejlesztési célokra, programokra kerültek elkülönítésre/elköltésre, amelyek megszakítása, a gazdaságfejlesztési programokra fordítható források elvonása nemhogy enyhítené a koronavírus okozta gazdasági károkat, hanem még inkább mélyítené azokat” – folytatja sorait a politikus.
Nem tekinthetőek plusz támogatásnak a strukturális alapokból korábban és most előlegként kapott források, a tagállamok egyfajta „likviditási” előlegként kapják meg most ezeket. A leszerződött, végrehajtott projektek után ezeket ki kell fizetniük a támogatottaknak, amíg a Bizottságnak benyújtott számlák után megérkezik a tényleges támogatás”. Az, hogy most az előlegeket nem kell visszafizetni, nem azt jelenti, hogy többletforrást kapunk, hanem csupán azt, hogy ezeket később, amikor számlákat nyújtunk be az Európai Bizottsághoz, akkor már nem kapjuk meg újra”– hívja fel a figyelmet Deutsch Tamás.
A politikus szerint azt is fontos látni, hogy az EB javaslata csak az EU tagországok kevesebb, mint a felének nyújt valamiféle segítséget.
A magyar kormánypárti képviselők ugyanakkor azt javasolják, hogy olyan területeken is nyújtson előfinanszírozást az EB, ahol a tagországok még nem kötötték le teljes egészében a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Ilyen az Európai Szociális Alap, ami nagy segítséget adna a munkavállalókat érintő negatív gazdasági hatások kezelésében. Így azt a kieső bérek finanszírozására, valamint a növekvő munkanélküliség visszaszorítására lehetne mozgósítani.
További fontos javaslatuk, hogy „a koronavírus elleni védekezésre nyújtott uniós forrásokat az országokon belül bármely régióban fel lehessen használni, ott is, ahol egyébként a gazdasági fejlettség miatt nem, vagy csak korlátozottan lehetne. Erre azért van szükség, mert a vírus nem válogat a régiók között, így például Közép-Magyarországon is szükség van a segítségre” – jegyzi meg Deutsch Tamás.
Forrás: MTI, Deutsch Tamás Facebook-oldala, Fidesz Facebook-oldala
