Magyarországon is érzékelték a zágrábi földrengést, amelyben többen megsérültek


Hirdetés

A zágrábi sajtó jelentése szerint a horvát fővárosban mintegy tíz másodpercen keresztül rengett a föld, az emberek az utcákra menekültek, elment az áram, több épület homlokzata is sérült, a zágrábi katedrális 108 méteres egyik tornyának egy része letört, és leesett a kereszt is, károkat okozva a környező épületekben.

Vannak sérültek – közölte a zágrábi mentőszolgálat illetékese a Jutarnji List című napilappal, hozzátette azonban, hogy a legtöbben csak könnyebb sérüléseket szenvedtek, egy gyerekre egy épület tetejének része esett rá, de az ő állapota is stabil.

Többen a lakásukban rekedtek, Zoran Milanovic államfőt evakuálni kellett.

A belügyminisztérium azt kérte az emberektől, hogy menjenek az utcára, viszont igyekezzenek betartani a szükséges távolságot egymástól, hogy az új típusú koronavírus-fertőzéseket megelőzzék.

Milan Bandic, Zágráb polgármester arra kértek az embereket, hogy

akik vasbeton szerkezetű házakban élnek, térjenek vissza otthonaikba, azon épületek lakói számára, amelyek nem biztonságosak, megfelelő ellátást biztosítanak.

A vöröskereszt sátrakat állított fel Zágráb egyik belvárosi terén, ahol meleg ételt kínálnak a rászorulóknak.   

A tűzoltóknak a katonaság is segít a károk elhárításában. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a károk mielőbbi felmérését és helyreállítását rendelte el. A miniszterelnök néhány miniszterrel maga is körbejárta a súlyosabban érintett területeket.

A belügyminisztérium még reggel azt kérte az emberektől, hogy menjenek az utcára, viszont igyekezzenek betartani a szükséges távolságot egymástól, hogy a koronavírus-fertőzéseket megelőzzék.
    

A CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint vasárnap reggel 6 óra 24 perckor a Richter-skála szerinti 5,6-os földrengés keletkezett a horvát főváros, Zágráb térségében, mintegy 9 kilométeres mélységben. Nem sokkal később, 7 óra 1 perckor újabb földrengés volt Zágráb térségében, amelynek magnitúdója 5,1 volt a Richter-skálán. Tíz óráig még öt kisebb erősségű földrengést lehetett észlelni. A földrengést és az utórengést is érzékelték Magyarországon.   

Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét. Egy 6,3-as erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.

*

Orbán Viktor miniszterelnök szolidaritásáról biztosította Andrej Plenkovic horvát kormányfőt, és felajánlotta Magyarország segítségét.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár tájékoztatása szerint Orbán Viktor  levelében úgy fogalmazott:

„sajnálattal értesültem a Horvátországot és annak fővárosát sújtó természeti csapásról. Fontosnak tartom, hogy ezekben az embert próbáló időkben Közép-Európa nemzetei minden lehetséges módon kifejezésre juttassák egymás iránti szolidaritásukat. A magyar emberek nevében szeretném ezúton kifejezni együttérzésemet, és felajánlani Magyarország segítségét.”

MTI

Kiemelt képünk megrongálódott lakóépület Zágrábban 2020. március 22-én, a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés után. Később egy 5,1-es erősségű földrengés rázta meg a térséget. Az emberek az utcákra menekültek, elment az áram, és több épület homlokzata megsérült.
Fotó: MTI/AP/Darko Bandic

 


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb