Koronavírus: Valós veszély vagy felesleges pánikkeltés?

Hogyan derültek ki az első esetek?

Mint tudjuk, a koronavírus a kínai Vuhanból indult, valószínűsíthetően denevérekről terjedt át emberekre. Úgy figyeltek fel az új vírusra, hogy nagy számú, ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos esetet észleltek. Miután a betegektől légúti mintákat vettek, azonosították a kórokozót.

A koronavírusokra jellemző, hogy jó a mutációs képességük, és fajtaközti ugrásokra is különösen alkalmasak. Így volt lehetséges, hogy denevérről emberre is átjutott a fertőzés, feltételezhetően úgynevezett „közti gazdán” keresztül. Ez történt a fajtába tartozó SARS és MERS vírusok esetében is: azok is denevérről kerültek át emberre, cibetmacskán és denevéren keresztül.

A koronavírusok egyébként a nevüket onnan kapták, hogy tüskefehérjék veszik körül őket, így formájuk a koronáéra emlékeztet.

Valós a veszély vagy mesterséges pánikkeltés zajlik csupán?

– A vírus cseppfertőzéssel terjed, és a gazdaszervezet orr- és felső légúti nyálkahártyáját vagy tüdejét támadja meg. Az esetek többségében, 80 százalékban enyhe, nátha jellegű tüneteket okoz, sőt: tünetmentesen át lehet esni rajta. Azonban 15 százalékban súlyos betegséget eredményez, ahol kórházi ellátásra is szükség lehet – és 4-5 százalékban kritikus állapotba kerülnek a betegek. Ők azok, akik intenzív terápiára szorulnak.

A súlyos betegséget többségében idős vagy sok alapbetegségtől szenvedő személyek kapják el, ők a legveszélyeztetettebbek. Így rájuk kell vigyázni a legjobban. Szerencsére a gyermekek többnyire a betegség enyhe formáján esnek át. A terhes nők sem kerülnek súlyos állapotba a fertőzéstől, és a vírus a magzatra sem veszélyes, hiszen nem jut át a placentán.

A halálozási arányt az első adatok szerint 2-3 százalékra becsülték, azonban ekkor nem tudták, hogy sokak enyhe tünetekkel esnek át a betegségen. A regisztrált esetek számát osztották el az elhunytak számával –

azonban ha az összes megbetegedéshez viszonyítva nézzük a halálozást, akkor az arány valószínűleg 1 százalék alá fog esni.

Miért a globális pánik és a vesztegzárak?

Egy kórokozó veszélyessé válásában három tényező játszik fő szerepet:

1. Milyen a fertőzőképessége?
2. Milyen súlyos betegséget okoz?
3. Van-e ellene vakcina vagy gyógyszer?

A Covid-19 esetében egy ember átlagosan 2,2 embert fertőz meg, ami igen magas arány. Összehasonlításképpen: az influenzánál ez a szám 1,4, pedig szinte minden évben a téli hónapokban járványt okoz. Ami a halálozási rátáját illeti, ez jóval alacsonyabb a SARS-nál és MERS-nél, de még így is magasnak számít. Az influenzáé 0,1 százalék. (A WHO becslése szerint 290–650 ezer ember hal meg évente influenzában.)

A sort folytatva: jelenleg se vakcina, se gyógyszer nincs ellene, így csak szupportív (támogató) terápiára van lehetőség.

Azaz ez a vírus mindhárom feltételt teljesíti: nagy a fertőzőképessége, hiszen ez a törzs az emberiség számára ismeretlen, így nem alakult ki még ellene immunitás, ez is segíti a terjedését. Relatíve magas a halálozási arány, és nincs ellenszere.

A veszélyt a hirtelen jelentkező nagy számú, kórházi ellátást igénylő beteg jelenti. Akik belehalnak a fertőzésbe, azok többnyire a legyengült általános állapotú betegek és az idősek. Viszont az ellátórendszernek fel kell készülnie a hirtelen érkező nagy számú betegre, hiszen a fertőzöttek 15+5 százaléka ellátást igényel. Nagyságrendileg 5 százalékuknak intenzív kezelésre van szüksége, ami rendkívüli drága, humánerőforrás-, gyógyszer- és eszközigényes. Természetesen valamennyi mozgástér van a rendszerben, de a legtöbb országban magas kihasználtságúak a kórházi ágyak, így a hirtelen megnövekedett terhelésre nehéz felkészülni.

Ezzel a nehézséggel küzdött Kína, most pedig Olaszország. Ezért van jelentősége a járványterjedés lassításának, hiszen így időt nyer az egészségügy az alkalmazkodásra, és ha el is terjed, de lassabban terjed a vírus, akkor a kórházi ellátásra szorulókat lesz kapacitás kezelni.

Mit tehetünk egyénenként, hogy lassítsuk a terjedést?

Az alábbi tudnivalók az összes légúti fertőzésre, köztük az influenzára is vonatkoznak, ami idős és legyengült immunrendszerű betegeknél szintén veszélyes. Vagyis

ezek az óvintézkedések különösen fontosak, ha például idős nagyszülőket látogatunk!

Elsősorban is nagyon fontos a kézhigiéné, a rendszeres kézmosás, főleg, ha olyan helyen járunk, ahol sokan mások is – pl. tömegközlekedési eszközön. Ilyenkor ne érintsük meg a szemünket, szánkat, orrunkat a kezünkkel.

Hiedelmek élnek a maszkokkal kapcsolatban, ezeket fontos tisztázni. A sebészi maszk arra jó, hogy a beteg ne terjessze a fertőzést, ezért teszik a corona-gyanús betegek orrára és szájára. Rajtuk kívül azoknak ajánlott a viselése, akik fertőzött beteget ápolnak. De csak akkor van értelme viselni, ha jól illeszkedik, és rendszeres kézmosás is társul hozzá. A betegen mindenképpen legyen maszk!

Ami azonban valóban véd a vírusfertőzéstől, azok a szorosan illeszkedő, speciális maszkok, amiket az egészségügyi dolgozók használnak ilyen betegek ellátásakor.

Védőintézkedések:

– Kerüld a közeli kapcsolatot a legyengült szervezetűekkel, a betegekkel, mert könnyen megfertőzheted őket!
– Köhögésnél, tüsszentésnél tegyél zsebkendőt az orrod/szád elé, amit aztán dobj ki!
– Moss gyakran kezet: 20 másodperc szappanos vízzel, vagy mininimum 60 százalék alkoholt tartalmazó kézfertőtlenítővel!
– A gyakran érintett felületek rendszeres tisztítása: otthon, munkahelyen és iskolában egyaránt – főleg, ha van beteg a családban!
– Betegen maradj otthon, ne menj iskolába vagy dolgozni, hisz ezzel átadod a fertőzést!

Indokoltak tehát a kormány által is megtett óvintézkedések. Egyelőre a tapasztalat azt mutatja, a drasztikusabb lépések a vírus terjedésének hatékonyabb csökkenését eredményezik. Ez nem azt jelenti, hogy félni kell, hanem hogy mi is tegyük meg, amit tudunk a fertőzés megakadályozása érdekében, hogy ne hirtelen terhelődjön túl az egészségügyi rendszer, hiszen az veszélyezteti a biztonságos betegellátást.

Igenis, van a mi kezünkben is eszköz – éljünk vele, és különösen vigyázzunk idős hozzátartozóinkra!

Bagdy Virág