Betegségek, amelyek nem fertőzőek, mégis óriási problémát jelentenek
Szerencsére van mit ünnepelnünk az egészségügy eredményeit illetően, hiszen – például – az átlagos élettartam globálisan 72 évre emelkedett, a gyermekhalandóság 1990 óta a felére csökkent, 2000 és 2017 között 38(!) százalékkal csökkent az anyák halandósága szüléshez kapcsolódóan, a gyermekbénulás-járványért felelős poliovírust pedig 99 százalékban elimináltuk. Mindettől függetlenül megvannak korunk nehézségei, amelyek feltérképezése azért fontos, hogy megfelelő választ tudjunk adni rájuk.
Jelenleg
– a nem-fertőző betegségek;
– a mentális egészség problémái;
– a légszennyezés;
– az öregedő társadalom;
– a fejlett és a fejlődő országok közötti, továbbra is jelentős különbségek és
– a technológia szerepe az egészségügyben
azok a problémakörök, amikre különösen figyelemmel kell lennie a szakmának.
Ami nem fertőz, mégis óriási probléma
A nem fertőző betegségek, mint például a cukorbetegség, a daganatos betegségek, a szívbetegség és az elhízás hatalmas terhet rónak a társadalomra. Ezek hátterében állhatnak genetikai, fiziológiai, környezeti és viselkedési faktorok egyaránt. Mintegy 41 millió ember haláláért felelnek évente, és a globális halálozásnak 71 százalékát teszik ki.
Négyből egy embernek örökletes családi hajlama van ezen betegségekre. A „jó” oldaluk az, hogy megfelelő életformával nagymértékben megelőzhetők vagy késleltethetők, azaz az egyén felelőssége kiemelten fontos a hosszútávú egészségmegőrzésében. Ehhez sokaknak javítaniuk kell az életvezetési szokásaikon, beleértve az alvással, az étkezéssel, a testmozgással kapcsolatos kérdéseket is, de a hangulati, lelki élet is ide tartozik – a testi és a lelki problémák közötti összefüggés ugyanis immáron bizonyított. Ebben is segítséget nyújthat az új technológia, mert az egyén különböző életfunkciós paramétereinek mérésével személyre szabott táplálkozási és életvezetési javaslatokat lehet adni.
Ebbe a körbe tartozó probléma az elhízás, ami számos betegség kialakulásához vezethet. Problémává válásában kulcsszerepet játszanak a trendek, mint például a csökkent fizikai aktivitás és az egészségtelen ételek reklámozása. Nem könnyíti meg a dolgunkat az sem, hogy az egészséges ételeket sok helyen nehezebb fellelni, és gyakran drágábbak is.
A daganatos betegségek 30-50 százaléka megelőzhető, így itt is nagy szerepe van az egyénnek a tekintetben, hogy milyen életformát folytat, dohányzik-e, jár-e rendszeresen szűrésekre. Ez is mutatja, hogy ezen betegségekben fontos az egyén felelősségének hangsúlyozása, a tájékoztató kampányok és szűrések szervezése.
Az öngyilkosság a vezető halálozási okok között van
A másik fő terület a mentális egészség problémái, ami epidémiává nőtte ki magát, jelenleg 10 emberből egy szenved ilyen jellegű betegségben. Csak a depresszió és szorongás kezelése 1 trillió dollárba kerül évente. Ennek ellenére az alacsony jövedelmű országokban 100 ezer emberre csak 2 mentális egészségügyi szakember jut.
A pszichés betegségek 75 százaléka serdülőkorban kezdődik, ezért különösen fontos, hogy ez a korosztály megfelelő segítséget kapjon. Globálisan az öngyilkosság a 2. leggyakoribb halálozási ok a fiatalok körében, ennek ellenére a fejlődő országokban a pszichés betegek háromnegyede semmiféle támogatást nem kap.
Az öregedés és a „Big Data”
Az öregedés kérdése a következő nagy kihívás. Az emberek 8,5 százaléka 65 évnél idősebb, de 2050-re ez a szám várhatóan a duplájára nő. Az öregedés kihat az egyének, családok, társadalom és gazdaság működésére egyaránt. Erre fel kell készülniük a szociális és egészségügyi ellátórendszereknek is. Azonban, ha a megnövekedett életéveket testi és szellemi egészségben tudnák tölteni, ez nem jelentene terhet a társadalom számára… Ezért hozták létre a Global Future Council (GFC)-t, melynek célja, hogy támogassák az ezt segítő programokat, kutatásokat, és biztosítsák, hogy a társadalom felkészülhessen az öregedő populációval járó változásokra.
2020 elején a technológiai forradalom lesz az egészségügy fókuszában, ahogy szinte minden más szektorban is. A „Big Data” kora lehetőséget nyújt a személyre szabott ellátáshoz, a betegségek korai észlelését és új terápiákat tesz lehetővé. Azonban etikai kérdéseket is felvet az igazságos hozzáférés és a személyes információk használata terén.
Továbbra is hatalmasak a különbségek a fejlett és a fejlődő országok között. A szegény országokban tízszer valószínűbb, hogy egy gyerek ötéves kora előtt meghal, mint a fejlett országokban. A légszennyezettségnek is súlyos hatásai vannak: évi 4 millió ember halálát okozza.
Fontos probléma még, hogy a globálisan képzett egészségügyi dolgozók aránya kritikusan alacsony, 2030-ra mintegy 18 millió egészségügyi dolgozó fog hiányozni a világon a rendszerből.
A hosszú, egészséges élet elérésében tehát kiemelten fontos az egyén saját felelőssége, az étkezési, életvezetési szokásai – mindebben a technológia is sokat tud segíteni. Azonban a változó életforma számtalan kihívás elé állítja az egészségügyi rendszereket, a fejlődő és fejlett országokban egyaránt, amire jobb minél előbb felkészülni.
Bagdy Virág
