Gyorsabban terjed a pánik, mint a koronavírus
Az emberek pánikreakciója nem teljesen indokolatlan, hiszen egy ismeretlen bajjal állunk szemben – ezt mondta a koronavírusról február végén a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Orbán Viktor ezzel a mondatával az egész világ – talán eltúlzott – reakcióját is jól összefoglalta.
A vírusból ugyanis a betegek nagyjából 97%-a meggyógyul, és az egészséges szervezet akár tünetmentesen is átvészelheti a fertőzést.
És igen, nehéz kimondani, de elképzelhető, hogy arra kell felkészülnünk, hogy ez a fajta vírus hosszú távon az emberiséggel marad, kifejlesztik a megfelelő védőoltást, és nem is hallunk róla sokkal többet, mint az éves influenzajárványról. Most mégis akkora a pánik, hogy sportrendezvényeket mondanak le, repülőjáratokat szüneteltetnek, és iskolákat, múzeumokat zárnak be világszerte.
A vírus terjedését azonban így is csak fékezni lehet, megállítani nem. A XXI. században ugyanis nemcsak az információ, hanem az ember is pillanatok alatt jut el a világ egyik pontjáról a másikra.
Ezért a védekezés és a megelőzés helyett sokkal inkább az alkalmazkodásra kellene helyezni a hangsúlyt. Mi lenne például, ha szájmaszk helyett immunrendszert erősítő vitaminokat osztanának az egyes országok hatóságai? Annál is inkább fontos lenne elkezdeni megtanulni a vírussal való együttélést, mert csak azok a gazdasági károk, amelyekről eddig hallottunk, lassan felbecsülhetetlenek.
Ez egyelőre a számok szintjén nem látszik, de ha kijönnek az első negyedéves beszámolók, adatok, a koronavírus miatti pánik gyorsan tőzsdepánikba csaphat át.
Szóval rettegés, boltkifosztás és önkéntes karantén helyett a következőket ajánlom: kézmosás, vitamin és hit.
