Támogatás a nemzetiségi iskoláknak

Több mint egymilliárd forinttal támogatja a kormány a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeket. A fejlesztési támogatásokról szóló dokumentumokat Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át az intézmények vezetőinek a Parlamentben csütörtökön.

Az államtitkár felidézte: míg 2010-ben 12 nemzetiségi óvoda és iskola volt Magyarországon, addig ma már 91 ilyen intézmény működik, és jelentős részüket helyi nemzetiségi önkormányzatok tartják fenn. Vannak országos önkormányzatok által fenntartottak is, de a jelenlegi támogatással a helyi fenntartásúakat segítik. 60 településről 48 német, szlovák, horvát nemzetiségi fenntartó több mint egymilliárd forintnyi támogatást kapott.

Soltész Miklós úgy fogalmazott a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekről és vezetőikről, hogy megőrzik és továbbadják az egyes közösségek kultúráját, ápolják a nemzeti hagyományokat és nyitottak a többi nemzetiség felé. Van a világban olyan törekvés, hogy mindent összeolvasszanak és egyszínűvé fessenek – jegyezte meg -, de a kormányzat arra törekszik, hogy ez a sok-sok kultúra és szépség megmaradjon.

Az államtitkár kijelentette azt is, hogy a kormány nemzetiségeket támogató politikája ezután sem változik.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnöke felidézte: 2017-ben még csak 80 millió forint tudtak kiosztani az intézményeknek, és a nemzetiségipedagógus-program akkor még csak tervezett intézkedés volt. Most viszont már 1 milliárd 86 millió forint a támogatási összeg – emelte ki.

Ritter Imre felidézte, hogy a nemzetiségi pedagógusok pótlékát az elmúlt két évben négyszeresére emelték. Ezt korábban azok kaphatták, akik legalább a munkaidejük felében nemzetiségi anyanyelven végeztek oktató-nevelő munkát. Az emelés azt jelenti, hogy egy egyetemi végzettségű nemzetiségi pedagógus havi több mint 81 ezer forint pótlékot kap. A pótlékot kiterjesztették valamennyi nemzetiségi pedagógusra, ők az óraszámuktól függően 10 vagy 25 százalékos nemzetiségi pótlékot kapnak. Ennek eredményeként idén mintegy négyezren fognak összesen több mint hárommilliárd forinttal több pótlékot, mint 2017-ben – mondta.

Bejelentette: szeptembertől az ösztöndíjprogramot kiterjesztik a nemzetiségi tanítói- és tanárképzés mind a hat évfolyamára, tehát valamennyi nemzetiségipedagógus-hallgatóra. Hozzátette: reményeik szerint 450-500 hallgatóval tudnak szerződést kötni. Az ösztöndíjprogram alapján egy 4,5-es átlagot hozó nappali tagozatos hallgató 75 ezer forint, a kiegészítő képzést végző pedig 40 ezer forint nettó havi ösztöndíjat kaphat.

Ritter Imre 2020 és 2021 prioritásának a nemzetiségipedagógus-képzés megreformálását nevezte. Elfogadhatatlannak és tarthatatlannak mondta, hogy a nemzetiségi képzések nyolcvan százaléka magyar nyelven, nem pedig az adott nemzetiség nyelvén zajlik. Emiatt a következő két hónapban a felsőoktatási államtitkársággal együtt felveszik a kapcsolatot a tíz nemzetiségipedagógus-képző intézménnyel. El akarják érni, hogy a képzésből csak olyan nemzetiségi pedagógusok kerüljenek ki, akik az adott nemzetiség nyelvét felsőfokon beszélik – közölte.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Ritter Imre német nemzetiségi képviselő (jobbról a harmadik), Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (jobbról a második) és Aradszki András KDNP-s országgyűlési képviselő (jobb szélen) átadja a törökbálinti német nemzetiségi önkormányzat vezetőinek a 2020. évi fejlesztési támogatásairól szóló dokumentumokat az Országház Vadásztermében 2020. február 27-én. MTI/Bruzák Noémi