Neves piaristák szerint elhibázott lépés volt a tanárok állásfoglalása

A jövő tanévben bevezetendő Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban állásfoglalást fogalmazott meg és küldött körbe az egyházi iskolák pedagógusai részére a Budapesti Piarista Gimnázium több tanára. Az általuk „megkeresett” intézmények tanárai közül néhányan csatlakoztak az állásfoglaláshoz, a levél ugyanakkor jelentős kritikai visszhangot váltott ki piarista és egyházi-oktatási szakmai körökben egyaránt. Többen úgy vélik, ha van is szakmai alapja az állásfoglalás egyes pontjainak, annak közlése nem elősegíti, hanem inkább hátráltatja a konszenzust.

„Az új NAT minden bizonnyal feladatot ad a köznevelés szereplőinek”

Zsódi Viktor, a mosonmagyaróvári piarista gimnázium igazgatója sem osztja az állásfoglalást jegyzők véleményét. Megkeresésünkre úgy fogalmazott:

noha az aláírók azt állítják, valójában nem általános tanári véleménynyilvánításáról van szó.

– Jómagam is megfogalmaztam a NAT-tal kapcsolatos észrevételeimet, amelyek történetesen nincsenek összhangban a most nyilvánosságra került állásponttal – fogalmazott.

Az igazgató ezen észrevételeit még február elején hozta nyilvánosságra a Pedagógiai Innovációért Egyesület nevében írott közleményében. A szerint az egyesület üdvözli a módosított Nemzeti alaptantervet, annak előnyeként értékelte, hogy az „modern módon egyesíti magában az időszerű pedagógiai újításokat és a klasszikus nevelés értékeit”, illetve „hangsúlyt fektet a nemzeti identitás ápolására is”. Összességében „jelentős előrelépésként” értékelte a módosított NAT-ot azért is, mert annak bevezetésével csökken a diákok óraszáma, és a megfelelően kialakított oktatási tartalmakat nagyobb koncentráltsággal tudják majd elsajátítani a tanulók. Az egyesület NAT-értékelése ezzel zárul: „Az új NAT minden bizonnyal feladatot ad a köznevelés szereplőinek, de keretrendszere fejlődést rejtő utat jelöl ki számunkra”.

 

Egy „lázadás lovasai”

Jelenits István, a Corvin-lánccal és Széchenyi-díjjal kitüntetett piarista szerzetes, teológus tanár is megosztotta a Vasárnap.hu-val az állásfoglalással kapcsolatos véleményét. Úgy fogalmazott: a kormány olyan mértékben segítette anyagi támogatásával is az egyházi és azon belül a piarista iskolák újranyitását, egyházi kézbe kerülését, „hogy már csak emiatt is úgy gondolom:

nem a mi tanáraink dolga, hogy egy gond, egy probléma felhánytorgatásával kezdeményező módon megtámadják a kormányzatot”.

A piarista szerzetes hangsúlyozta, itt nem arról van szó, hogy a támogatások miatt ne jelezhetnék az egyházi iskolák pedagógusai a kormányzat felé, ha problémájuk van adott esetben a NAT-tal, ő mégis úgy gondolja, sajnálatos dolog, hogy „éppen egy ilyen lázadásnak a lovasai lettünk”. – Inkább közvetítő szerepet vállalhattunk volna a nehézségek tisztázására – szögezte le.

 

Kritizálni lehet, de rossz az időzítés

A Köznevelés Tanács volt tagja, Görbe László az állásfoglalás egyes pontjainak létjogosultságát nem vitatja, mégsem helyesli maradéktalanul annak közreadását. Megkeresésünkre leszögezte, a pedagógusok utánpótlása valóban krízishelyzetben van – ez már egy 2010 elején végzett felmérés alapján a reálszakos tanárok esetében határozottan érezhető jelenség volt –, illetve, hogy „a követelőzés halvány gyanúja nélkül, objektíven kijelenthető, hogy ma egy tanár méltánytalanul keveset keres. A pedagógus óraszám az elmúlt negyven év alatt 16 óráról 26 órára emelkedett, ami a minőségi munkát akadályozza”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a

Budapesti Piarista Gimnázium „bizonyos tanárokból álló csoportjának” állásfoglalása nem a legjobb időzítéssel jelent meg, „valójában inkább csak szítja a tüzet a társadalmi konszenzus lehetséges megtalálása helyett”.

– A rossz időzítés talán elnyomja azt az igényt, hogy a pedagógusok helyzetével valóban foglalkozni kell – fogalmazta meg aggályait a szakember.

 

Az állásfoglalás véleményezésével megkerestük a Magyar Piarista Diákszövetség elnökét, Strommer Pált is, aki azonban úgy véli, a Nemzeti alaptanterv meghatározása és bevezetése szakmai vagy szakmapolitikai kérdés, így „a Magyar Piarista Diákszövetségnek sincs kompetenciája ezen a szakterületen megnyilatkozni”.

Egy köztiszteletnek örvendő, ám névvel nem nyilatkozó piarista tanár több előtte szólóhoz hasonlóan úgy gondolja: ha jogos is lenne a kritika az oktatást illetően, ő a maga részéről azt gondolja, „vagyunk olyan viszonyban (ti. a piarista rend – a szerk.) a hatalom képviselőivel, hogy nem kell őket tüntető módon megkeresnünk, hanem barátságos megközelítéssel és hangvétellel figyelmeztethetjük őket a problémákra – ha vannak”. Mint fogalmazott,

„nem a mi dolgunk, hogy egy támadás zászlaját kioldjuk, hogy a kívülálló vagy a sértett pozíciójából tiltakozzunk”.

Az eredetileg a Budapesti Piarista Gimnázium több tanára által jegyzett állásfoglalás 7 pontba foglalva reflektál – ahogy írják – a magyar oktatás „egészének helyzetére”, kitérve a pedagógusbérekre, a szakma túlterheltségére és a tanárhiányra is. Az állásfoglalásra a Piarista Rend Magyar Tartománya cikkünk elkészültéig nem reagált, annyit sikerült azonban kiderítenünk, hogy azt az aláírók nem juttatták el hivatalos úton valamennyi illetékes fórumra; több döntéshozóhoz egyéb, informális csatornán futott csak be. 

Frissítés, 2020. február 28., 9:02:

Szerda reggel nyílt levelet tett közzé Farkas István piarista szerzetes. Lupus atya ebben úgy fogalmaz: „Megdöbbentem, hogy egy értelmiségi csoport egy probléma megoldásához eszközként nem a békés tárgyalást választja, hanem a tömeg-hangulat keltéséhez folyamodik”. Hozzáteszi: „minden rendszerben van olyan viszonyítási pont, amely egy disszonanciát aránytalanul felnagyít. Ezen eszköz alkalmazását erkölcsileg aggályosnak gondolom.” Az ismert piarista tanár kifejti azt is: „sokszor tapasztaltam, hogy

akik féltve óvnak minden ítélkezéstől, ők maguk gyakorolják azt. Az is fájó, hogy a tolerancia zászló-vivői intoleránsak.” 

Nyílt levele zárásaként Farkas István hozzáteszi: „mindezek megfogalmazására 44 éves tanári pályám, 20 éves osztályfőnöki múltam és 30 éves közoktatás-politikusi tevékenységem kötelezett. Befejezésként Máriát, a Jó Tanács Anyját kérem, Ő segítsen az említett kérdés békés, hatékony megoldásában.”