Bűnbánati időszakba lépünk
A nagyböjti időszak hamvazószerdával veszi kezdetét, mely negyven napig tartó böjtöt jelent a hívő közösség számára. Hamvazószerda az egyházi rendelkezések szerint nagypéntekkel együtt szigorú böjti nap, mely napon mindenféle állati eredetű hústól, zsírtól, tejtől, tojástól tartózkodni kell. A farsangi vígságokat, a téli felhalmozott zsíros ételek fogyasztását követően ebben a szent készületi időben az ember a böjt részeként egy tisztítókúrán megy át mind a szervezetét illetően, mind a lelkének szennyeit maga mögött hagyva és bűnbánatot tartva.
A nagyböjti bűnbánat kezdetének külső jelet is adtak, melyet a nap elnevezése is tükröz. Az előző évben virágvasárnap megszentelt és elégetett pimpóból (barkából) kapott hamuval kereszt alakban megkeni a hívők fejét a helyi plébános, mondván:
„Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel!”.
A negyven bűnbánati nap húsvét ünnepe előtt annak mintájára alakult ki, hogy Jézus is negyven napon át tartott böjtöt a sivatagban, a három éves szolgálatát megelőzően. A nyugati rítus és a keleti rítus eltér a negyven nap kezdetének számításában, így mind a böjt, mind a húsvét ünnepe dátum szerint más időpontra esik a két számítás alapján. A régi szokások szerint ebben a szent negyven napban abszolút nem ettek állati eredetű eledeleket a hívők, és mély bűnbánatot tartottak. Leghamarabb húsvét napján fogyasztották el az ifjú bárányból készült eledeleket, mely jelképezte az áldozati bárányt, Jézust is, de egyben felszabadította a keresztényeket a böjt szigorú szabályai alól.
Manapság már csak a két szigorú böjti napon, hamvazószerdán és nagypénteken kötelezik a híveket a hústól és az állati eredetű étkektől való tartózkodásra. Erre minden 18 és 60 éves kor közötti megkeresztelt kereszténynek oda kell figyelnie. A szabály szerint ezen a két napon csak háromszor szabad étkezni, és csak egyszer lehet jóllakni.
Az ősegyházban hamvazószerdával kezdődött el a katekumenek közvetlen előkészítése a nagycsütörtöki nyilvános gyónásra és a nagyszombat éjjelén történő keresztségre. A nyilvános gyónást már évszázadok óta eltörölték, de az a szokás, hogy nagyszombaton a feltámadási szertartás közepette kereszteljenek meg új híveket, máig fennmaradt.
Hamvazószerdával az évközi időben ismert zöld liturgikus színt is lilára, a bűnbánat jelképére váltják le a templomok díszítésében, a miseruhákban. Eltűnnek a virágok is a miséző oltárokról és más mellékoltárokról, melyeket majd csak nagypénteken, Jézus sírjának díszítéséhez használnak legközelebb. De a nagyböjti negyven nap nem csak a hústól való tartózkodást jelenti, hanem a jótettek gyakorlását, bűnbánatot is. Ekkor több lelkinap és lelkigyakorlat keretében az egyház arra buzdítja híveit, hogy az örökkévalóra tekintve itt a földi életben helyretegye esetleges mulasztásait, békejobbot nyújtson ellenségének, tegyen jó a rászorulókkal. Minden tettel arra buzdít az egyház, hogy a régi bűnös ember szokásait levetkőzze a hívő sereg, és újult lelkesedéssel készítse szívét a megváltás diadalünnepének emlékezetére.
Gyöngy-Pethő Krisztina
Kiemelt képünk forrása: pixabay.com
