Waris Dirie missziója a nők megcsonkítása ellen
Waris Dirie 1965 körül született Szomáliában egy nomád családba. Életük szüntelen vándorlásból állt, és gyakran csak az életösztönnek köszönhették, hogy megérték a másnapot. Warisnak – akinek neve sivatagi virágot jelent – tizenegy testvéréből csupán öt élt már, mikor elhagyta őket.
A sivatagba szökött a házasság elől
Alig tizenhárom éves volt, mikor édesapja úgy döntött, ideje megházasodnia. A férjjelölt egy hatvanéves nomád férfi volt, aki öt tevét ajánlott arájáért. Warisnak döntenie kellett: vagy teljesíti apja akaratát, és megpecsételi sorsát, vagy nekivág az ismeretlennek, és megszökik. Az utóbbit választotta.
Napokon át menekült a sivatagban étlen-szomjan, amíg a kimerültségtől össze nem esett. Amikor felébredt, egy oroszlánnal nézett farkasszemet. Aznap vége lehetett volna mindennek, de a remegő, csont és bőr kislányt megkímélte a vadállat. Isten akkor döntött az ő életéről, és azóta tudja Waris, hogy küldetése van. Az akadályokat leküzdve Mogadishu városába jutott, ahol anyjának családjánál meghúzhatta magát.
Egy új élet várt rá Londonban
Nagynénjének férje Londonban lett nagykövet, és a családnak szüksége volt egy szomáliai szolgára is. A választásuk a kis Warisra esett, akinek ezzel egy egészen új fejezet nyílt az életben. Négy évet töltött szolgaként, mosott, takarított és vigyázott unokahúgaira, de családtagként sosem kezelték. Szüksége lett volna anyai szeretetre, de hiába remélte ezt nagynénjétől. Miután letelt a szolgálati idő, a családnak vissza kellett térnie Szomáliába, Warissal együtt.
Az akkor 18 éves lány elrejtette útlevelét, hogy ne kényszeríthessék vissza Afrikába. Nincstelenül maradt ott Londonban, nem beszélte a nyelvet, nem ismert senkit és még fedél sem volt a feje felett – ő mégsem adta fel. A véletlenek elvezették végül a modellkedéshez, és McDonald’s-ból hamar a kifutón találta magát, és a legkeresettebb modellek között tartották számon.
Harcba szállt a nők körülmetélése ellen
1997-ben beszélt először körülmetéléséről a Marie Claire újságírójának, Laura Zivnek. Öt éves volt, mikor átesett a szertartáson, nem sokkal két nővére után, akik közül egy nem élte túl. Az életveszélyes és szörnyen fájdalmas megcsonkítás azt a célt szolgálja, hogy a nők ne élvezhessék a szexuális együttlétet és garantáltan szüzen menjenek férjhez. Az UNICEF 2016-os adatai szerint 200 millió ma élő nő szenvedte el a körülmetélést (Female Genital Mutilation / FGM) harminc országban, amelyből huszonhét afrikai.
Waris ugyan túlélte ezt a szörnyű megcsonkítást, de egész életén át hordozta a lelki és fizikai fájdalmait. Londonban ugyan megműtötték, amely enyhíteni tudta a fizika szenvedést, de soha nem élhetett már teljes életet. Ebben az interjúban hangja minden olyan nő helyett is hallatszott, akik elszenvedték az FGM-et, de szavukat elnyeli a sivatag. Azóta missziójának tekinti, hogy felvegye a harcot az FGM ellen, és megmentse az ártatlan gyermekeket és asszonyokat ettől a tragédiától.
Alapítványt hozott létre a megcsonkítás elleni küzdelemért
A rákövetkező évben adta ki önéletrajzát A sivatag virága címmel, amelynek megírásában Cathleen Miller volt a segítségére. A könyv nemzetközi bestseller lett és több, mint 11 millió példányban kelt el.
2002-ben megalapította a Sivatag Virága Alapítványt Bécsben, amely a nők körülmetélése elleni küzdelmet segíti. 2013-ban megnyitotta a Sivatag Virága Centert, az első olyan intézményt a világon, ahol a körülmetélést elszenvedett nőket kezelik.
ENSZ-nagykövetté is választották, és humanitárius tevékenységét világszerte díjazták. Nem csak a nőket érintő barbár szokás ellen veszi fel a harcot, de éppúgy küzd az oktatásért is Afrikában 2016 óta. A tavalyi évben jelentették be az első három Sivatag Virága iskolának megépítését, emellett terveznek egy Menedékházat is, ahol az FGM áldozatainak védelmet és ellátást nyújtanak.
Waris Dirie két fiú boldog édesanyja, és jelenleg Ausztriában él, ahol 2005 óta állampolgár.
Kiemelt képünk forrása: Wikipédia
