Remélhetőleg márciusban közelebb kerül a megoldás az ukrajnai kisebbségi jogok ügyében
Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna erős, fejlődő és demokratikus ország legyen, erre 150 ezer érve is van, hiszen ennyi magyar él Kárpátalján.
Mint rámutatott, Magyarország ezért az utóbbi öt-hat évben nagyjából 75 milliárd forint gazdaságfejlesztési, humanitárius, egészségügyi és oktatási támogatást nyújtott Ukrajnának, illetve részt vett a harcokban megsebesült katonák gyógykezelésében és mintegy 2300 gyereket táboroztatott.
A magyar kormány mindig kiállt keleti szomszédja területi integritása, szuverenitása mellett, és tisztában van az ország előtt álló kihívások rendkívüli súlyosságával. Mindazonáltal azt nem fogadhatja el, hogy Kijev több ponton is megsérti kétoldalú, valamint nemzetközi jogi kötelezettségeit az elmúlt években elfogadott oktatási és nyelvhasználati törvényekkel, amelyek elveszik a magyar közösségtől a korábban már megszerzett jogaik egy jelentős részét – emelte ki Szijjártó.
„Mi a jövőben is a lehető leghatározottabban ki fogunk állni Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor elvárjuk az új ukrán vezetéstől, hogy ő maga is tartsa tiszteletben a nemzetközi szabályokat, s állítsa helyre a magyaroktól elvett jogokat” – tette hozzá.
A tárcavezető végül elmondta, az ENSZ-nek univerzálisan mindenkin számon kell kérnie a nemzetközi jog tiszteletben tartását, nem engedhető meg, hogy egyes jogsértésekkel szemben fellépjenek, mások felett viszont szemet hunyjanak.
(MTI)
Kiemelt képünkön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Closing the inequalities gap to achieve social justice című kísérőrendezvényén, az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban 2020. február 20-án. MTI/KKM/Borsos Mátyás
