Gyermekvállalás, karrier, individuális törekvések között egyensúlyozó nők

– Nemrégiben jelent meg a Pajor Katalinnal együtt szerkesztett Emlékek, szövegek, történetek – Női folklór szövegek című tanulmánykötete. Mi adja a most elkészült munka aktualitását?

– Ma nem képezi, és nem is képezheti vita tárgyát, hogy a női szempontú tudományos kutatásoknak helye van a kultúrával foglalkozó diszciplínákban, így a néprajztudományban, az antropológiában is.

A különféle kultúratudományoknak is fontos szerepe van abban, hogy segítsék a női szempontok érvényre juttatását és megismertetését.

Ahhoz, hogy a nők helyzetében további előrelépések történjenek, illetve, hogy a kultúra és a társadalom formálásában játszott szerepük megfelelő elismerést kapjon, elengedhetetlen, hogy „megszólaltassuk” őket, kapjanak figyelmet emlékeik, történeteik.

A Magyar Néprajzi Társaság és általában a magyar néprajzkutatók közössége utoljára húsz évvel ezelőtt tűzte napirendre a populáris, mindennapok kultúrájában élő nők kérdéskörét. Eközben a női életvilágokról való tudásunk és ismereteink még mindig hiányosak. Főként, ha a nők saját elbeszéléseiből szeretnénk megismerni ezt a világot, akkor érezhető ez a hiányosság. Leginkább ezek a felismerések és tapasztalatok vezettek minket, amikor 2018 őszén Emlékek, szövegek, történetek címmel konferenciát rendeztünk. Az ott elhangzott előadásokból született jelen kötetünk.  

– A különböző tudományterületekről érkező kutatók írásai mit tükröznek, milyen helyzetbe kerültek a magyarországi nők az elmúlt évszázadban?

– Kötetünkben sokféle női élethelyzet megjelenik. Megismerhetünk olyan nőket, akik már a 19. században is aktívan részt vettek kutatóként, gyűjtőkként a tudomány alakításában. Három tanulmány is szerepel a kötetünkben, amelyik arra mutat rá, hogy a nőknek milyen fontos szerepe volt és van a megélt vallásosság gyakorlatainak és megtartó erejének a fenntartásában. A gyógyítás, a bábaság a másik olyan kiemelt terület, ahol sok meghatározó szerepű nőt tudunk kiemelni.

Az is kirajzolódott a női elbeszélésekből, hogy a nehéz történelmi krízisek túlélésében is fontos rész jutott nekik. A külföldre vándorlás, a kitelepítés, az antiszemitizmus, a szocializmus embert próbáló helyzeteiben a családok lelki, sőt nem egyszer gazdasági összetartói tudtak maradni.

Több tanulmány mutat be olyan hátrányos helyzetű, vagy kényszerű munkamigrációban élő nőket, akik sikeres megküzdési stratégiáikkal tudnak kortársaiknak példát mutatni. Végül pedig kicsit mi magunk, azaz a terepen kutató nők is helyet kaptak, rámutatva arra, hogy a „női szem” és érdeklődés sajátos szempontokkal gazdagíthatja a tudományos kutatásokat is.

– A kutatások többsége történeti érdeklődést tükröz, illetve egy-egy egyéni példát mutat be interdiszciplináris szemléletmód mellett. Megfogalmazhatók a kollektív magyar „női sorsok”?

– Talán a szocializmus korszakához kötődő dolgozó nő alakját említeném, aki a szakirodalomból is jól ismert „kettős teherviselés” nehézségeivel küzd:

Próbál helyt állni a munka világában, de egyúttal a családi életnek is meghatározó alakja. Mindkét területen teljes elánnal kell részt vennie, sokszor küzdve azzal, hogy megfeleljen, de közben valamiképp az egyéni kiteljesedés lehetőségeit is megtalálja.  

– A magyar nők életmódja, problémáik mennyire „specifikusak” a régióban?

– Nem gondolom azt, hogy a helyzetünk specifikus lenne a régióban, sőt Európában. Többé-kevésbé hasonló lehetőségeink vannak, és hasonló nehézséggel küzdünk, mint európai nőtársaink. Tudunk tanulni, tudunk munkát vállalni, szabadon dönthetünk arról, hogy miként éljük az életünket. (Ha a harmadik világban élő nők helyzetére gondolok, ott sokszor ezek az alapvető lehetőségek sem adottak.) Mégis számtalan olyan terület van még, ahol szükség lenne jó megoldásokra: így például a társadalmi kiszolgáltatottság, erőszak megfékezése, a nők közéletbeli szerepvállalásának lehetősége, férfi-női fizetések kiegyenlítése, a részidős munkalehetőségek bővítése.

– Kutatásaik alapján hogyan látja: társadalomtörténeti szempontból mi lehet a nőket fenyegető legnagyobb veszély a következő évtizedekben?

– Nem feltétlenül fenyegető veszélynek nevezném, sokkal inkább komoly dilemmát okozó problémának:

a család, a gyermekvállalás, a karrier és az individuális törekvések közötti egyensúly kialakításának kérdése.

Jóllehet, ezek nem feltétlenül a 21. század új problémái, mégis sokszor érzem úgy, hogy ma is változatlanul ezek a kérdések okozzák a legtöbb fejtörést a nők számára. Hogyan teremtsünk egyensúlyt ezek között az igények, elvárások között? Teremthető-e egyáltalán egyensúly közöttük? Kell-e egyensúlyba hozni e területeket? Mind-mind olyan kérdések, amelyek értékek mentén zajlanak, azok ütköztetésével, rangsorolásával és természetesen nézetkülönbségekkel járnak együtt. Mindez persze nem feltétlenül rossz dolog, ha nyitottsággal, megértéssel, elfogadással és a szemlélet fejlődésével, új megoldások kialakításával járnak együtt. A veszély abban van szerintem, ha a radikalizmus vagy a fundamentalizmus határozza meg ezeket a vitákat, és rossz gyakorlatok konzerválódnak, az pedig soha sem előre, hanem hátrafelé vezet.

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása: Unsplash.com