„Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága lépéseket vár az iskolai diszkrimináció és zaklatás felszámolására. A kormánynak felvilágosító kampányokkal és iskolai programokkal kellene fellépnie az LMBTI-gyermekek védelmében” – olvasható a Háttér Társaság honlapján.

A Háttér Társaság azt közli, hogy az ENSZ független szakértőkből álló Gyermekjogi Bizottsága „most nyilvánosságra hozott”, Magyarországról – egész pontosan a gyermekek jogairól szóló egyezmény magyar jogrendszerbe való beépítéséről, illetve gyakorlati alkalmazásáról – írt jelentésében „komoly aggodalmát fejezte ki az iskolai zaklatásnak és kiközösítésnek kitett gyerekek, különösen a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszex (LMBTI) diákok helyzete kapcsán”.

A társaság közlése szerint az ENSZ felszólította a kormányt, hogy „szerezzen érvényt azoknak a törvényeknek, amelyek tiltják a gyermekek diszkriminációját, és alkosson stratégiát a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésére” – különös tekintettel a legsérülékenyebb csoportokra, köztük az LMBTI gyermekekre.

Továbbá

hirdetés

„a Bizottság társadalmi felvilágosítást és az iskolai programok kiterjesztését is elvárja a kormánytól”…

Eddig a hír a Háttér Társaság hivatalos oldaláról.

És akkor most ne hagyjuk, hogy a „puha” nyelvezet akár csak egyetlen pillanatra is megtévesszen minket, és ne is nagyon kerteljünk: ha úgy van, ahogy a Háttér Társaság állítja, akkor az ENSZ frissen publikált jelentése gyakorlatilag

az LMBT-propaganda iskolai terjesztésére kötelezné Magyarország kormányát.

Az érzelmeskedő, sőt érzelmi zsarolással felérő beszédmód („sérülékeny csoport”, „gyermekek elleni erőszak”, „kiközösített gyermekek”) függönye mögött kőkemény társadalommérnöki szándék rejlik, amelynek lényege a hagyományos családmodell, a klasszikus (értsd: normális) nemi szerepek, és egyáltalán: a férfi és a nő fogalmának és valóságának „problematizálása”, elbizonytalanítása, végül eltörlése.

Az eljárás persze nagyon is jól ismert már – az újdonságot „csupán” az jelenti, hogy ezúttal a szélsőséges propaganda „közegeként”,  „vivőanyagaként” a gyerekeket kívánják felhasználni.

Amit nagyon nem kéne hagyni. Ha valamit, akkor ezt nem.

S.S.