Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit az ELTE kutatói szerint
Az ELTE keddi közleménye felidézi, hogy a kutatók az avar kori elithez tartozó emberek magyarországi temetőkből előkerült apai és anyai génjeit térképezték fel.
Az összegzés szerint az Avar Kaganátus heterogén összetételű népességében a Duna-Tisza közén régészetileg elkülöníthető egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. Az ELTE szakemberei e csoport eredetét és családi kapcsolatrendszerét térképezték fel archeogenetikai módszerrel, hogy a népvándorlás kori migráció és eltérő hátterű csoportok együttélését mélyebben megértsék.
Mint írják a kutatás a Mobilitás és a népesség átalakulása a Kárpát-medencében a Kr. u. 5-7. században: változó társadalmak és identitások elnevezésű pályázat keretében valósult meg Vida Tivadar egyetemi tanár, az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatója vezetésével. 
Az Archeogenetikai Laboratóriumban 26 avar kori egyén genetikai analízisét végezték el, amelyek tíz különböző temetőből kerültek elő. Ezek közül hét a Duna-Tisza közén helyezkedik el, ahol az avar elit szállásterülete volt.
A populációgenetikai és filogenetikai analízisek eredményei kimutatták, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű.
A mintákon megfigyelt kelet-ázsiai Y-haplocsoportok a mai északkelet-szibériai és a burját népességre jellemzőek. A közlemény szerint az, hogy a vizsgált populációban mind az anyai (mitokondriális DNS), mind az apai (Y-kromoszóma) vonalak többsége ázsiai haplocsoportokba tartozik, azt támasztja alá, hogy
az avarok inkább családi szerveződésben és nem katonai alakulatként vándoroltak.
Az ázsiai vonalak dominanciája az avarok honfoglalását követően (tehát i.sz. 568 után) 3-5 generáció után is fennmaradt, hiszen a vizsgált temetők többsége a 7. század közepére keltezhető. 
Mint írják, az összesen 21 haplocsoportba sorolható mitokondriális vonallal szemben az Y-haplocsoportok meglehetősen homogén képet mutatnak. A tiszántúli minták három különböző Y-haplocsoportja mellett a Duna-Tisza közéről származó férfi egyének mind azonos Y-haplocsoportba tartoznak, amelyeknél csupán három különböző haplotípus különíthető el, így a (kunpeszéri temetőn belül, illetőleg Kunbábony, Csepel, Petőfiszállás, Kecskemét és Kunszállás) temetők között apai ágú rokoni kapcsolatok feltételezhetők.
Ezen felül a kunszállási temető hat egyéne között az anyai ágon azonos mitokondriális DNS alapján további rokoni kapcsolatok valószínűsíthetők. Mindez a nomád elit rokonsági alapon történő szerveződését valószínűsíti, amelyet történeti forrásokból és etnológiai kutatásokból származó adatok is alátámasztanak.
A közlemény rámutat arra, hogy a vizsgált avar kori népesség genetikai eredményei új információkkal szolgálnak az avar társadalom szerveződéséről, valamint eredetéről. A kutatás következő fázisában egy németországi intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom analízisét tervezi a munkacsoport, amely még pontosabb képet adhat az avar vezetőréteg genetikai eredetéről.
Mint írják az archeogenetikai vizsgálatokat Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szeifert Bea, Egyed Balázs, Pamjav Horolma, Szécsényi-Nagy Anna végezte, az antropológiai értékelés Mende Balázs Gusztáv, Pálfi György, Molnár Erika és Marcsik Antónia feladata volt. A régészeti-történeti értelmezésben Csiky Gergely, Koncz István és Vida Tivadar vett részt. A lelőhelyek régészeti anyagát Gulyás András, Kovacsóczy Bernadett, Lezsák Gabriella és Lőrinczy Gábor dolgozza fel.
MTI
