Kövér: a vendégmunkások alkalmazása nem ördögtől való

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségek megőrzéséhez a magyar intézményrendszer megtartásán túl abban is segítséget kell nyújtani, hogy a magyarlakta térségek a fiatal generációk számára is élhető hellyé váljanak, azaz legyen munkahely, óvoda, magyar támogató szakmai környezet, közösségi lehetőségek.

Ezzel nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk. Jelenleg Kárpátalja esetében azért kell harcolni, hogy az ott élő magyarság egyáltalán megtarthassa korábban megszerzett jogait – jelentette ki a politikus. Megerősítette:

amíg a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása nem történik meg Ukrajnában, Magyarország a nemzetközi fórumok előtt minden ukrán kezdeményezést blokkolni fog, így például Ukrajna NATO-tagságát.

Magyarország az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtésében kifejezetten jó eredményeket ért el az elmúlt években. A Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően már több mint 50 ezer vállalkozásfejlesztési projekt valósult meg a határon túl, amelyek összesen több mint 200 milliárd forintnyi fejlesztést generáltak. Emellett a Nemzetpolitikai Államtitkárság gazdaságfejlesztési programjai révén a vállalkozók szakmai támogatása terén is kiemelkedő sikereket értek el – jelentette ki a házelnök.

Kövér László hangsúlyozta: a külhoni vállalkozók támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek, hiszen nem csupán az a cél, hogy megerősítsék a külhoni magyar vállalkozói réteget, hanem hogy összekapcsolják a magyarországi és a szomszédos országok vállalkozói körét. A támogatások hasznosulásáról szólva hozzátette:

egy forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás, legkevesebb, két forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.

 A házelnök a diaszpóra támogatásával kapcsolatban megerősítette: Magyarország a nagyvilágban élő magyarságra egyértelműen erőforrásként tekint. Kitért arra is: számos támogatási program működik annak érdekében, hogy a világ különböző pontjain működő magyar élettereket, a diaszpórában fellelhető magyar értékeket megtartsák, és még erőteljesebben bekapcsolják a magyar nemzet érhálózatába.

Minden magyar siker – legyen akár sport, a kultúra vagy éppen a gazdaság terén elért eredmény – minket erősít.

A külhoni magyarság teljesítménye a magyar nemzet összteljesítményének őrzött öröksége az egységes magyar kultúra része. Bárhol éljen egy magyar a világban, az ő tevékenysége nemzetünk hírnevét öregbíti – jelentette ki Kövér László. A magyarországi és a külhoni magyar szakemberek kivándorlásáról szólva elmondta:

az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően egyre többen térnek vissza szülőföldjükre, és nemzetközi tapasztalattal a hátuk mögött vágnak bele saját vállalkozásuk építésébe.

A magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva a házelnök kiemelte: az elmúlt évtizedben 54,9 százalékról 70,3 százalékra növelte Magyarország a foglalkoztatási rátát, és a több mint 4 és fél millió munkában állóval a rendszerváltoztatás óta eltelt időt tekintve rekordot ért el.

Ugyanakkor rámutatott: Csehországban például ez az adat 2018-ban csaknem 75 százalék volt, így nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak vannak még tartalékai.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: Magyarország olyan adópolitikát folytat, amely nem bünteti, hanem ösztönzi a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, emellett az utóbbi évek példátlanul tartós és jelentős dinamikájú jövedelem-emelkedésének eredményeképpen tavaly már többen települtek haza a külföldön szerencsét próbálók közül, mint ahányan kiköltöztek. Hozzátette: komoly eredményt értek el a közmunkások munkaerő-piacra történő bevezetésében, a szakképzés reformja pedig abban segíthet, hogy az európai összevetésben jónak mondható fiatalkori munkanélküliségi ráta tovább javuljon. Kövér László kifejtette: 

korlátozott mértékben és kontrollált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem ördögtől való, ugyanakkor változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy mindez nem vezethet tömeges bevándorláshoz.

Álláspontja szerint a vállalkozások technológiai felzárkózása, versenyképességének javulása, a digitalizációban rejlő lehetőségek a munkaerő-szükséglet oldaláról csökkenthetik a feszültséget, de mindent egybevetve végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást.

Kövér László úgy fogalmazott. csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra.

MTI

Kiemelt képünkön: Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 18-án.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd