A kereszténység nem csak a gúny tárgya lehet a filmekben
A világ több országában, így nálunk is mély felháborodást keltett a Netflix által sugárzott Krisztus első megkísértése című brazil film. A change.org nevű honlapon elindított petíciót – melynek célja az volt, hogy töröljék a filmet a Netflix kínálatából – kétmillióan írták alá, ennek ellenére a riói legfelsőbb bíróság úgy döntött, a médiaszolgáltató továbbra is sugározhatja a Porta dos Fundos nevű filmcég által készült produkciót. Nálunk a citizengo.org honlapon lehet az ellenzők közé csatlakozni, oda eddig másfél millió aláírás érkezett.
A szemlátomást egyre szaporodó, keresztényeket és hitüket parodizáló alkotások mellett szép számmal akadnak szerencsére ellenpéldák is, a művészfilmektől a hollywoodi sikerekig válogathatunk a témákban, a műfajokban. A teljesség igénye nélkül most következzen négy film, mely a fent említett botrányos produkció helyett a keresztény szellemiség egy-egy szeletét igyekszik bemutatni.
A sort Ferenc pápa legkedvesebb filmjével, a Babette lakomájával indítjuk, melyet a dán Gabriel Axel rendezett. A produkció egy idősödő testvérpár, a vallásos Martina és Philippa történetét meséli el, akik egy elhunyt protestáns lelkész lányai. A dániai Jütland-partvidéken élnek egy kicsiny település megmaradt lakói között. Az idősödő nővérek az egykor apjuk által vezetett protestáns gyülekezetet szolgálják, irányítják. A szigorú szabályok mentén élt mindennapokba csöppen bele váratlan érkezésével Babette, aki az 1871-es forradalmi erőszak elől menekül el Párizsból. Egy régi ismerős ajánlólevelével érkezik, így a nővérek befogadják. Sok évnyi háztartásvezetői szolgálat után lehetőséget kap arra, hogy az egykori tiszteletes emlékére rendezendő vacsorát ő készítse elő. Már a lakoma előkészítésével kapcsolatban felszínre bukkannak olyan kérdések és témák, melyek a kis vallási közösség értékrendjét, a nővérek életének és döntéseinek helyességét feszegeti. Aztán következik egy váratlan és érdekes csavar, ami sok mindennek új értelmet ad… 
Az 1989-ben készült Nem vagyunk mi angyalok című amerikai vígjátékban két elítélt szökési kísérletét ismerhetjük meg egy szigorúan őrzött börtönből. Menekülésük során két problémával kerülnek szembe: az első, hogy miként álcázzák magukat – erre jelent megoldást a papi reverenda. Második feladatuk a határ túloldalára való átjutás, melyet az év minden napján szigorúan ellenőriznek, kivéve, amikor templomi körmenet halad át rajta. Ilyen körülmények között keverednek a helyi szerzetesek kolostorába, ahol szinte csak jóhiszeműséggel és jószándékkal találkoznak, és ettől mintha lassan minden új értelmet nyerne. S hogy a lelepleződésük törvényszerű-e, nos, az nem is olyan biztos. 
2016-ban mutatták be a Mennyei csodák című amerikai filmdrámát. Az alkotás az amerikai Beam család bámulatos és igaz történetét meséli el, mely Christy Beam azonos című memoárja alapján készült. Christy Beam, amikor megtudja, hogy kisebbik lánya egy nagyon ritka és gyógyíthatatlan betegségben szenved, elhatározza, mindent megtesz annak érdekében, hogy megtalálja a megfelelő gyógymódot. Később a kislány borzasztó balesetet szenved, amit nem csak, hogy túlél, de egy csodában is részesül. Az esemény drámai fordulatot hoz a család életében: a kislány megmagyarázhatatlan módon a gyógyulás útjára lép, hogy visszaadja családjának a már elveszettnek vélt hitét. 
Ugorva egyet az időben, 2010-ben jelent meg az Emberek és Istenek című francia filmdráma, mely megtörtént eseményekre támaszkodik. Hét trappista szerzetes történetét követhetjük, akik egy kis algériai hegyi faluban tevékenykednek, színesítik és segítik a helyi muszlim közösséget. Békében, nyugalomban és egyetértésben élnek a település lakóival, aminek vége szakad, amikor szélsőséges fundamentalisták támadják meg a falut. A film a szerzetesekben és a közöttük felmerülő kérdésekről szól: maradjanak vagy hagyják ott a kolostort és szerzetesi munkájukat? A nagy bizonytalankodások végül is egy közös egyetértésben zárulnak: maradnak, és elfogadják Isten akaratát. 
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
