Tovább nő a zöldfelület aránya a Városligetben

Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programjának köszönhetően a Városliget leromlott növényállománya több ütemben teljesen megújul és a Liget zöldfelületi aránya 60-ról 65 százalékra nő – mondta el az MTI-nek a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Gyorgyevics Benedek kiemelte: a park teljes rehabilitációjára a kormány mintegy

15 milliárd forintot szán, ekkora összeget még nem fordítottak Magyarországon kertépítési feladatokra.

Az átfogó program keretében nemrég 124 új fát – mások mellett platánokat, nyugati ostorfákat, európai bükköket, kocsányos tölgyeket – ültettek el,

a projektnek köszönhetően pedig már 70 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg eddig.

Mint hangsúlyozta, kiemelt cél a Városligetben az elmúlt évtizedekben a zöldfelület rovására kialakított beton- és aszfaltfelületek csökkentése. Az ezt célzó program első lépésként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, így

csaknem 5 ezer négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak.

Csütörtökön indult a betonfeltörés második szakasza, amellyel várhatóan február végére készülnek el. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen.

Gyorgyevics Benedek tájékoztatása szerint

a teljes park felújításakor további több ezer négyzetmétert fognak „visszazöldíteni” a ligeti betonutak rovására.

„Kiemelten fontos feladat a Városliget zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek óvása és tájépítészeti megújítása, amely már nagy erőkkel zajlik” – mondta el a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Mint hozzátette, a parkfejlesztés eddigi eredményeinek köszönhetően a közönség már birtokba vehette a megújított Vakok kertjét, a környező iskolák igényei szerint kialakított ifjúsági sportpályákat, a városligeti kutyás élményparkot, ami 5 ezer négyzetméterrel növelte a park zöldfelületét, valamint a főváros egyik legnagyobb, 13 ezer négyzetméteres játszóterét, ahol már több mint 80 ezer család fordult meg.

„A Liget Budapest projekt megvalósítása során

Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját hajtják végre azzal a céllal, hogy az ország legrégebbi, sokak által pihenésre, sportolásra, kikapcsolódásra használt parkja újra élményt tudjon adni a látogatóinak.

A park megújítása során eltűnnek a feleslegesen nagy területet elfoglaló, töredezett útburkolatok, a használton kívüli, leromlott állapotú épületek, a Ligetet övező, +kősivatag+ parkolók, valamint az autóforgalom. Helyüket átveszik a szépen felújított zöld felületek, a gyerekek igényei szerint kialakított biztonságos játszóhelyek, a korszerű sportpályák, az újonnan kialakított bicikliutak, és a kutyások számára kialakított élményparkok, valamint a felszabaduló területek egy részére az újonnan idekerülő, korszerű kulturális intézmények” – fejtette ki.

Gyorgyevics Benedek beszámolója szerint a novemberi és decemberi enyhe időben a Városligeti körúton 12, a Rondó környezetében 47, az Ifjúsági sportpályák vonzáskörzetében 7, míg a népszerű Nagyjátszótér mellett 58 darab új, egészséges és ligethonos fát ültettek el a szakemberek. Az ültetési helyeket a Városliget teljes megújítását szolgáló tájépítészeti terv alapján határozták meg, melyet a Kopaszi-gát és a Várkert Bazár kertészeti terveit is jegyző Garten Studio alkotott meg.

A Városliget Zrt. a Liget teljes zöldfelületének fenntartásáért felelős, így

különös gondot fordít a mintegy 7 ezer egyedet számláló faállomány kezelésére, gondozására.

2016-ban idősfaápolási programot indítottak, melynek köszönhetően több tucat történeti értékű, koros faegyed állapotán sikerült jelentősen javítani, illetve a Liget teljes területére vonatkozó, részletes adatokkal rendelkező

fakatasztert készítettek, amely a park több mint 200 éves fennállása óta hiányzott

– idézte fel a vezérigazgató.

Mint hozzáfűzte, létrehozták továbbá a Városligeti Faápolási Protokollt, amely a jogszabályoknál is szigorúbb és alaposabb vizsgálatrendszert ír elő a ligeti fák kezelésére. A park megújítása során a faprotokoll előírásai szerint fokozatosan megvizsgálják a Városliget valamennyi fáját, és végrehajtják a szakértők által előírt kezelési javaslatokat.

A Városliget megújításának egyik fő célkitűzése, hogy a park zöldfelületének rehabilitációja és gyarapítása mellett radikálisan csökkentse a közpark autóforgalmát, amely a mai napig óriási környezeti terhelést jelent a Liget élővilágára nézve. Ennek első lépéseként megszűnt a parkban a felszíni parkolás, és a Városliget peremén mélygarázsok létesülnek – mondta el Gyorgyevics Benedek.

MTI

Kiemelt kép: Visszafüvesített rész a Városligetben, az Olof Palme sétányon 2020. január 23-án. További ötezer négyzetméterrel nő a zöldfelület a betonutak rovására a Városligetben, ahol 2019 végén 124 új ligethonos fát is elültettek a Liget Budapest projekt keretében, később pedig tovább bővül majd a park zöldfelülete. – MTI/Balogh Zoltán

Emmi: a legtöbb kulturális beruházás indult el 2010 óta – VIDEÓ