Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező ngo-k (nem kormányzati szervezetek) korábbi, tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a magyar politikai térben – közölte a Századvég Alapítvány pénteken az MTI-vel.
A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, és „NGO-radar” néven monitoringrendszerben, folyamatosan elemzi az ilyen szervezetek magyarországi működését
– áll a közleményben.
Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik
– írták.
A Századvég Alapítvány 2017-ben tanulmányt készített az ngo-k hazai közéletben betöltött szerepéről, és leszögezték: bár pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják őket, működésük jellege „hangsúlyosan eltér” a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől. Ilyen, külföldi forrásból gazdálkodó ngo például az Amnesty International, a Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet – sorolták.
hirdetésA Századvég-tanulmány szerint a látszat ellenére
az ngo-k aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők, viszont – ellentétben a pártokkal – „demokratikus deficittel küzdenek, és a hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat”, illetve támogatóik üzleti és politikai érdekeit képviselik.
Bár az ngo-k valójában „lobbistaként működnek és külföldi érdekeket jelenítenek meg”, mégis a civil szervezeteket szabályozó törvények vonatkoznak rájuk – emelték ki.
Ausztria például 2013 óta egyes ngo-knak kötelezővé tette, hogy lobbistaként regisztrálják magukat, amelyik ezt elmulasztja, azt pénzbüntetéssel sújtják.
Így ott például az Amnesty International, a Greenpeace és a WWF is lobbistaként van nyilvántartva. De
hasonló a szabályozás az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Izraelben is.
Ezekben az országokban az ngo-k – a pártokhoz és a lobbicégekhez hasonlóan – kötelesek beszámolni forrásaik eredetéről és támogatóik kilétéről. Ez azért fontos, mert bizonyos ngo-k „alig ellenőrizhető forrásokból” működnek – magyarázták.
Különösen aggályosnak tekinthető ezen szervezetek finanszírozási háttere Magyarországon is – emelte ki a Századvég. A Magyar Helsinki Bizottság 2018-as beszámolójából például kiderül – folytatták –, hogy
a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványaihoz is kötődő szervezet csaknem ötszázmillió forintos éves bevételéből mindössze ötmillió forint származik a hazai adófizetők egyszázalékos adományaiból.
„Figyelembe véve az említett szervezet működéséhez történő állampolgári hozzájárulások szerény mértékét, illetve kifejtett tevékenységének igen magas társadalmi elutasítottságát jogosan tehető fel a kérdés”, hogy
a Magyarországon működő ngo-knak milyen a tényleges társadalmi legitimitásuk „az aránytalan belföldi és külföldi befolyásukat figyelembe véve”
– fogalmazott a Századvég Alapítvány.
MTI
