A mutációk mint a vírusok rendes alkalmazkodási formái
Akárcsak az élőlényeknek, a vírusoknak is van genetikai anyaguk – dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy ribonukleinsav (RNS) – amelyek módosulhatnak replikációval (mutáció), illetve a vírusok közötti géncserével (rekombináció).
A gyorsan és nagy számban szaporodó vírusoknak nagyobb képességük van a gyors mutációra, mint a sejtes szervezeteknek. Ráadásul az RNS-sel rendelkező vírusok – ilyen a koronavírus is – hajlamosabbak a mutációra, mint a DNS-es vírusok. 
„A mutációk ennél a vírustípusnál a rendes működés részei” – magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Vincent Enouf, a párizsi Pasteur Intézet légzőszervi megbetegedéseket okozó vírusokkal foglalkozó központjának helyettes vezetője.
„A túlélésük függ ezektől a mutációktól, amelyek révén alkalmazkodni tudnak a környezetükhöz, az általuk megfertőzött különböző gazdaszervezetekhez”
– tette hozzá. 
Egyes mutációk révén a vírus gyorsabban szaporodhat, súlyosabban megtámadhatja a szervezetet (például a tüdőt is megfertőzi, nemcsak a felső légutakat), vagy újabb szerveket fertőz meg.
Az influenzavírus a felszínen található fehérje előállítását vezérlő gén mutációja révén könnyebben meg is tapadhat a megfertőzendő sejteken.
Egyes mutációk csökkenthetik a védőoltás hatékonyságát, ha a törzs, amelyből a vakcinát készítették, közben átalakult.
A koronavírus esetében, amely egy eddig még nem azonosított állatot fertőzött meg, az embere történő átterjedést feltehetően elősegítették az első genetikai módosulások, amelyek révén az emberi sejteken lévő receptorokhoz tudott kapcsolódni.
Újabb mutációk révén lehetségessé válik a még jobb alkalmazkodás a gazdaszervezethez, így még virulensebbé válhat és gyorsabban terjedhet emberről emberre.
„Ez elmélet, de oda kell rá figyelni” – mondta Vincent Enouf.
A járvány terjedésének képessége nagyban függ a kórokozó fertőzési módjától (csak közvetlen érintkezés útján, illetve nyálcseppekkel is fertőz), akárcsak a fertőzékenység fokától.
Az új víruson elvégzett első genetikai elemzések nem jártak különösen aggasztó eredménnyel.
A különböző kínai betegektől levetett „megfigyelt génszekvenciák elég közel állnak egymáshoz” – mondta a mikrobiológus. 
Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem estek át sok mutáción, és
„arra lehet következtetni, hogy az emberről emberre terjedés csak nemrégiben következett be”. Ezeket a teóriákat még bizonyítani kell
– tette hozzá Enouf.
A tüdőgyulladást okozó új koronavírusban
elhunytak száma az utóbbi egy napban 17-re emelkedett, vagyis majdnem megduplázódott Kínában, valamint 470-re nőtt a fertőzöttek száma
– közölték Hupej tartomány tisztségviselői szerdán. A Nemzeti Egészségügyi Bizottság kedd este közölte, hogy négyszáz fölé nőtt az új koronavírussal fertőzöttek száma Kínában, ahol a járvány már az ország 13 régióját elérte.
MTI
