Az ének nem az értelem által emel Istenhez
A szóbelinél békésebb imamód elérésében nagy segítséget nyújthatnak a vallásos énekek Jálics Ferenc jezsuita szerzetes szerint, aki felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a keresztények kezdettől fogva zsoltárokat énekeltek. A keleti keresztények máig minden szentmisét énekelve mutatnak be.
– Az énekek felemelik a lelket – folytatja Jálics atya, aki úgy tapasztalja, hogy különösen azok az énekek ébresztenek mély érzelmeket, amelyek emlékeket elevenítenek fel. Az idős szerzetes sarkallja olvasóit, hogy átélve az ének szövegét, úgy énekeljenek az Úrnak, mintha a saját szavaikat ismételnék, vagy az általunk szerzett zenét dúdolnák.
Az ének a tömjénhez hasonlóan belső átéléssel, és nem az értelem által emel Istenhez. Ezért a racionalizálás leépítésének folyamatában segítségünkre lehet. Gondolkodás nélkül éljük át az ének mondanivalóját.
Természetesen nem olyan zenéről van szó, amely „feloldja az egyéniség és a személyiség határait” – ahogyan erről részletesen szólt Barsi Balázs ferences szerzetes, aki szerint „a rockzene megváltást keres a személyiségtől és a belőle fakadó felelősségtől történő megszabadulás útján, egyszersmind betagolódik egy anarchikus szabadságfelfogás rendszerébe, ami manapság a világ nagy részén egyre leplezetlenebbül üti fel a fejét”.
Hogy mindez mennyiben érvényes a keresztény könnyűzenére? Az egyházzenei közös gondolkodásunk jegyében tessék hozzászólni!
Forrás: Jálics Ferenc, Tanuljunk imádkozni!; Korda Kiadó, Kecskemét, 2014.; karizmatikus.hu
Kiemelt kép: Pixabay (illusztráció)
További olvasásra ajánlott írásunk:
James Mallon: Csak a dicsőítőénekekkel imádkozunk kétszeresen
